Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
537 szállítok. Ennek egyetlen orvoslása van, az értékesítési szövetkezetek, a hangyaszövetkezetek, a gazdaszövetségek összeállt értékesítési rendszere, amelyben ez kezelhető, és valamiféle kompenzációt jelenthet. ELNÖK (Har rach Péter) : Tóth Sándor képviselő úré a szó, MSZP, kétperces felszólalás. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor olvastuk ezt a törvénytervezetet, akkor már látszott benne, hogy ebben az egyik legkardinálisabb pont a 30 napos fizetési határ idő és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma. Nemrégiben beszélgettem a Vállalkozók Országos Szövetségének képviselőivel, és megdöbbentett az, hogy nem is igazán a 30 napos fizetési határidő az, ami zavarja őket, hanem a beszerzési ár alatti értékesít és tilalma. Ehhez ők különböző akciókat kötnek, nagy áruházláncok meg minden, ami egy kereskedelmi fogás, egy vevőcsalogatás, és azt a képzetet kelti a gyanútlan vásárlóban, hogy lámlám, itt minden ilyen olcsó, és ez fogyasztásra ösztönöz. Ennél azért sok kal összetettebb a probléma, és erre valamilyen megoldást kell hogy keressünk, ugyanis ez a probléma él, jelen van a magyar mezőgazdaságban, ehhez, javaslom képviselőtársaimnak is, ragaszkodjunk. Adótörvényeket is felvet a beszerzési ár alatti értékesítés. Gyakorlatilag előfordulhat olyan eset, hogy maga az állam, a költségvetés is az áfavisszaigénylés miatt egy bizonyos összeggel finanszírozza az áruházláncokat. Tehát nemcsak a termelők finanszírozzák a feldolgozókat, a feldolgozók az áruházláncokat, hane m még a költségvetésnek is valami szerepe van, amit még végig kell hogy gondoljunk, de valamilyen trükk van ebben az egész kérdésben. Ez mindenképpen szolgálni fogja a termelők és a feldolgozók biztonságát, tehát ezt a parlamentnek rendeznie kell. Ugyanakk or van még egy kérdés, ami nem tudom, elhangzotte az előzőekben: az is fontos lenne, hogy a termelők és a feldolgozók folyamatosan információt kapjanak a partnerek fizetőképességéről. Hiába akarjuk mi behajtatni majd a jegybanki alapkamat akárhányszorosáv al is ezeket a pénzeket, ha a partner fizetésképtelen. Erre az információs rendszerben majd ki kell térni. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fideszfrakció, tízperces időkeretben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A beterjesztett agrárpiaci rendtartásról szóló T/1870. számú törvényjavaslat a mezőgazdaság szempontjából, ha a 2003as évet nézzük, későn lett beterjesztve, ha a 2004es EUcsatlakozást vesszük figyelembe, akkor helyesebb lett volna kora ősszel beterjeszteni. A jelenleg hatályban lévő 1993as agrárpiaci rendtartási törvény szerint már meg kellett volna hirdetni a garantált árat. A 8. § (4) bekezdése így szól: “A garantált árat, valamint a miniszter döntése szerint ahhoz rendelt kvótát, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, növényi termékek esetében a szezonév, állati termékek esetében pedig a naptári év kezdete előtt legalább 90 nappal kell meghirdetni.” Tud juk, ma hallottuk is, hogy a garantált árnak nem volt nyereségtartalma, mivel az az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70 százalékát el nem érő, jogszabályban megállapított minimálár volt, azonban a meghatározott mennyiségű és minőségű te rmék felvásárlására kötelezettséget vállalt az állam. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza a garantált árat, helyette már csak az intervenciós árat említi - mondom én: helyesen , amelyet ha a piaci ár elér és a külön jogszabályban meghatá rozott feltételek teljesülnek, az állami felvásárlás megindul. Ezt a felvásárlást már nem teszi kötelezővé, holott az Európai Unióban az EU kötelezettséget vállal arra,
