Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
536 akinek kínálják a szerződést, a másik, aki ezt a szerződést megköti. Innentől kezdve kettőjük között van egy szerződéses bizalmi viszony, amelynél bizony nem b iztos, hogy a törvényesség meg a jogkövető magatartás olyan, amilyennek lennie kellene. Azzal is egyetértek, hogy szankciókat lehet életbe léptetni, de azt hiszem, nevetséges, ha arra gondolunk, hogy mondjuk, egy multitól esetleg meg lehet vonni bármilyen támogatást. Maximum esetleg az adókedvezményt, de évekkel ezelőtt az is öthattíz évre lett nekik adva; nem hiszem, hogy vissza lehet vonni, bár a versenyjog fejezet esetleg másképpen rendelkezik erről. A másik dolog, hogy ha mi úgy gondoljuk, hogy ennek a törvénynek az elfogadásával rendet tudunk teremteni az agrárpiaci rendtartásban, azt hiszem, hiú reményekkel és ábrándokkal küzdünk. Hiszen úgy gondolom, ez talán csak az első lépés lehet, nyilván módosító indítványokkal ezt a törvényt kiegészítve, és az t hiszem, nagyon soksok évnek kell eltelnie, hogy az az állapot jöjjön létre, mint Európában, amit Gráf Jóska említett, s mint ahogy említettem, hogy amikor a szerződést megkötik, az valóban nyílt, be is tartják, és valóban úgy gondolják, hogy ezeket be k ell tartani. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna hozzáfűzni. (Taps az ellenzéki padsorokban.) (14.50) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén kétperces felszólalásra jelentkezett Karakas János képviselő úr, MSZP. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Szabó József Andornak mond anám: tény és való, hogy a szerződéses viszony egy bizalmi viszony is, de ez nem lehet kiszolgáltatottsági viszony, és nem lehet egyoldalú. Gondolom, mivel bólogat, ebben egyetértünk. Ebből adódóan én úgy érzem, ez a rendtartási törvény mint kerettörvény i s valahol ezt a fajta kiszolgáltatottságot próbálná meg csökkenteni, és talán ez a 30 napos határidő is ezt szolgálná, ha másként nem megy, a jog eszközével. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő úr, SZDSZ, ké tperces felszólalás. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Szabó József Andor úr, azt hiszem, emlékszik még arra, hogy ezelőtt két évvel egy mezőgazdasági bizottsági ülésen próbáltunk meg egy országgyűlési határozatot összehozni annak érdekében, hogy valamiféle garancia legyen azoknak a termelőknek, akiktől átvették az árut, de ellenértéket nem látnak ezért. Csatári József, Medgyasszay László, Orosz Sándor, Farkas Sándor és én vettünk részt ebben a szerkesztőbizottságb an, amit aztán a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag el is fogadott, és országgyűlési határozattervezetként ide került, csak aztán elsüllyedt itt a nagy kavalkádban és az egyéb fontos dolgok közepette. Abban csak azt akartuk lefektetni, hogy a kormány gond oskodjon olyan jogszabályi háttérről, amely ezt a kiszolgáltatott helyzetet orvosolja. Én még erősködtem, hogy a rendtartási törvény legyen az, ami ezt majd szabályozza, de az akkori kormánypárti képviselők azt mondták, ne kössük meg a kormány kezét, hogy ezt most rendtartási törvény vagy kormányrendelet, az a lényeg, hogy ez megoldódjon. Nem oldódott meg azóta sem. Most eljutottunk oda, hogy törvényi szabályozást nyert; sőt ráadásul garanciákkal, mert ha 30 napon belül nem fizet, akkor a jegybanki alapkama t kétszeresével köteles teljesíteni, és hozzá egy olyan végrehajtási záradék, amely az azonnali banki beszedési megbízás kiadását teszi lehetővé a termelő számára. Tehát nem kell bírósághoz fordulni, nem kell fizetési meghagyás iránti kérelmet beterjeszten i. Egyszerűen lehívja a számlájáról, és kész, és a jegybanki alapkamattal, kétszeres teherrel jelenik ez meg. Az viszont más kérdés, hogy mennyire mer élni ezzel a termelő, kiváltképp a jelenlegi multikiszolgáltatottsági helyzetben, amikor azt mondja, hogy oké, behívtad, legközelebb majd nem
