Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
520 létrehozásáról van szó. A törvény várhatóan több száz, Magyarországon működő céget érint majd, megteremtve az ott dolgozó munkavállalók számára is a részvétel jogát. Ezzel a jövőben a magyar dolgozók ugyanúgy vehetnek majd részt a demokratikus fórumok döntéseiben, mint a többi tagállam dolgozói. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! A tájékoztatásról elhangzott: elsősorban a munkáltatók felelőss ége lesz majd, hogy a dolgozókat tájékoztassák új jogaikról. De a kormány, illetve a tárca is tájékoztatni fogja a munkáltatókat és a szakszervezeteket egyaránt az új lehetőségekről és az új feladatokról. A javaslatot az Érdekegyeztető Tanács is megtárgyal ta és támogatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek alapján a bizottságunk egyhangú szavazattal támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm s zépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki fölszólalásokra kerül sor, a napirendi eljárás szerint 1010 perces időkeretben. Közben kétperces fölszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Simon Gábornak, a Magyar Szocialista Párt képvis előcsoportja nevében fölszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SIMON GÁBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Külön öröm nekem, hogy ma, amikor az európai uniós jog harmonizációhoz kapcsolódó törvényt tárgyalunk, a karzaton fiatal, érdeklődő generációhoz tartozó emberkék vannak, akik látják azt, hogy egy olyan jogharmonizációs tevékenység zajlik, amely már az ő életük jobbra fordulását is eredményezi remélhetőleg mint leendő munkavállalókét az Európai Unióban. Az elmúlt hetek vitái, képviselőtársaim, sok mindent érintettek. Egyben azért az ellenzéki és a kormánypártok egyetértettek: az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó munkajogi jogharmonizációban ezek a lépések, amelyeket most megtenni kívánunk, közös érdek. Éppen ezért örülök, hogy ma elénk került ez a törvénytervezet. Örülök annak, hogy tárgyalunk az európai üzemi tanács létrehozásáról. Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében végzett jogharmonizációs munk álatok során időről időre találkozunk olyan új intézményekkel, olyan új jelenséggel, hogy a magyarországi jogrendbe be kell illeszteni az Európai Unióban már létező, működő intézményeket, olyanokat, amelyek nálunk még nem rendelkeznek hagyományokkal. A gya korlat sok esetben idegenkedik ezen új intézmények bevezetésétől, hiszen gyakran olyankor kerül sor ezek alkalmazására, amikor a gazdasági élet szereplői még nem járták végig azt az utat, amely Európában az új intézmény megalkotásához elvezetett. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy ezek az új intézmények a kezdeti nehézségek ellenére meghonosodnak a magyar jogrendszerben, és alkalmazásuk során jótékonyan hatnak jogi gondolkodásunk fejlődésére. Az európai üzemi tanács, illetve a mun kavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás szintén olyan új jogintézmény, amely eddig nem volt széles körben ismert a magyar munka világában. Azt kell azonban mondanom, hogy a jogintézmény újdonsága csak látszólagos. Hazánkban ugyanis vannak olyan munkavállalók, akik részt vesznek valamely közösségi szintű vállalkozás európai üzemi tanácsában. Az Európai Unió által megalkotott irányelv és az annak alapján kialakult európai joggyakorlat ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a felek ebb en megállapodnak, a tagállamok területén kívül lévő telephelyek és vállalkozások munkavállalóit is bevonják az európai üzemi tanács működésébe.
