Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
502 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából; őt követi majd Püski András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. Ön é a szó, képviselő asszony. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Nagy jelentőségű törvény módosítását tárgyaljuk, hiszen a munka világának alkotmányáról van szó, a munka törvénykönyvéről. Ez az előttünk álló módosító csomag 67 szakaszból áll, és ennek csak a kisebbik fele érinti a munka törvénykönyvét. Kapcsolódnak ehhez a munka világát érintő más törvények is. Szám szerint kilenc törvény: a közalkalmazottak jogál lásáról, a köztisztviselők jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazotta k szolgálati viszonyáról, az ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről, a vízi közlekedésről és végezetül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása szervesen kapcsolódik ehhez a javaslatcsomaghoz. Amikor a Szabad Demokraták Szövetsége kia lakította álláspontját a módosító csomaggal kapcsolatban, akkor mindenekelőtt azt vettük figyelembe, ami egy alkotmány megalkotása idején a legfontosabb, hogy tudniillik az érintettek hogyan vélekednek a módosításról. És ebből a szempontból megnyugtató szá munkra, hogy miniszter úr arról számolhatott be, hogy az Érdekegyeztető Tanács ezt a javaslatot nemcsak tárgyalta, hanem nagyon alaposan, részletesen, részleteiben is boncolgatta, és egyetértett vele. Ilyen körülmények közö tt, azt gondolom, a képviselőknek nincs se oka, se különösebb késztetése arra, hogy kötözködjön valamivel, amiben egy ilyen össznépi konszenzus kialakult. Hiszen az Érdekegyeztető Tanácsban ott ülnek a munkaadók, ott ülnek a munkavállalók, és ott ül a korm ányzati oldal is. Azt gondolom, az ő konszenzussal megkötött megállapodásuk a képviselők számára is iránymutató kell hogy legyen. Miniszter úr az expozéjában és később képviselőtársaim a hozzászólásukban részletesen érintették a törvénymódosító csomag jogh armonizációs részét, hogy tudniillik szám szerint öt darab EUs irányelv kerül átültetésre a magyar joggyakorlatba. (10.50) Én ezeket csak nagyon röviden fogom fölsorolni; elsősorban azért, mert ez a része a törvénymódosításnak az, amit tapasztalatom szeri nt ellenzéki oldalon sem vitatnak a képviselő asszonyok és urak. Ebben, úgy tűnik, a Házban is teljes a konszenzus. A 2001/23as irányelv szól a jogutódlás kérdéséről; röviden: gyakorlat, és egyre terjedőben lévő gyakorlat, hogy valamilyen vállalkozási for ma átalakul, új gazdát talál. Ez az irányelvcsomag kifejezetten azzal foglalkozik, hogyha továbbfoglalkoztatás lehetséges, mert az átalakulás nem érinti a gazdasági egység alapvető identitását, tehát tovább dolgozhatnak, akik ott eredetileg is foglalkoztat va voltak. Nagyon fontos számomra, hogy ezek az EUs irányelvek mindig a munkavállalók érdekeit tartják szem előtt, tehát a munkavállalók jogainak a védelme az, ami irányadó, iránymutató akkor is, amikor itt a jogutódlás kérdésében a munkaszerződések megvá ltozásával, kollektív szerződés megváltozásával kapcsolatos új szabályozás leírásra kerül, illetve nagy hangsúllyal hitet tesz ez az irányelv a jogelőd és jogutód egyetemleges felelőssége mellett. Miniszter úr kitért arra is, hogy jogállásváltozásnál is le hetőség van arra, hogy a foglalkoztatás folytonos legyen. Tehát itt is egyfajta biztosíték, egyfajta garancia védi a munkavállalókat. A második irányelv a határozott ideig tartó munkavégzésről szól, a '99/70es. Itt a legfontosabb az én felfogásomban a hát rányos helyzetű megkülönböztetés tilalma, tehát akár határozott, akár határozatlan idejű munkavállalásról van szó, hátrányos megkülönböztetés ne jöhessen szóba, ne
