Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
468 választópolgárok akkor, amikor az önkormányzat működését próbálják áttekinteni. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat megtalálja a középutat ilyen szempontból; egyáltalán nem célja az önkormányzati gazdálkodás leszűkítése, feszes beszabályozása, nem visszamenőleges hatályú, és nyilván a kisebbségitöbbségi tulajdon kérdésében pedig az önkormányzat döntésétől függően a törvény sokkal többet megenged, mint ahogy azt talán első olvasatra lehetett olvasni. Tehát azt szeretném kérni az ellenzéki politikusoktól, hogy az önkormányzati törvény módosítását is támogassák - mint a kétharmados törvénymódosítás egyik elemét. Azt gondolom, hogy egy picit jobban el kellene mélyülni abban a javasolt törvénymódosításban, ami itt az önkormányzati sza bályozást újraírja. Elnök Úr! Elnézést kérek, túlléptem az időt. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra jelentkezett Répássy Róbert képviselő úr, Fideszfrakció. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Keller Államti tkár Úr! Két dologra szeretnék reagálni abból, amit elmondott. Az egyik - időben visszafelé haladva - az Állami Számvevőszék elnökének felügyelőbizottsági elnöki jelölése, tehát a 200 milliónál nagyobb tőkével rendelkező cégek felügyelőbizottságára vonatko zó elnökjelölés. Pusztán azt vetettem fel a vitában, a vezérszónoklatban, hogy ez jelenleg a társasági törvénnyel ellentétes, tehát a társasági törvény másként szabályozza ezt a kérdést. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet módosítani a társasági törvényt, d e akkor szinkronba kell hozni a társasági törvényt. Ez az egyik észrevételem. A másik észrevételem még ehhez a témához, hogy ön elég érdekesen fogalmazta meg, hogy itt majd az Állami Számvevőszék elnöke valami normatív szempontrendszert fog kidolgozni. Ez igaz, de egy ilyen horderejű kérdésben akár maga a törvényalkotó is megállapíthatna normatív szempontokat, tehát hogy kit lehet felügyelőbizottsági elnöknek kinevezni. Ha már úgy gondoljuk, hogy ezt abszolút rábízzuk a Számvevőszék elnökére, persze el is t ekinthetünk ettől, de azért ne felejtsük el, hogy normális körülmények között egy ilyen kinevezés esetén lehet, hogy meg kellene határozni törvényben például legalább a minimális feltételeket. Amit pedig egy másik megjegyzésére szeretnék elmondani, ez a bi zonyos alvállalkozókkal kapcsolatos történet. Óva intek mindenkit attól - és önt is óva intem attól , hogy a fővállalkozók és az alvállalkozók tisztán üzleti, gazdasági kapcsolatába olyan szempontok keveredhessenek, amelyek az alvállalkozók számára, mondj uk, előnyösebbé tehetnek bizonyos üzleteket, szemben a fővállalkozókkal. Nem biztos, hogy az egy piackonform megoldás, hogy az alvállalkozók teljesen pontosan tudhatják azt, hogy úgymond mennyit keres az üzleten a fővállalkozó, és majd ebből a szempontból ők jobban tudnak alkudozni a fővállalkozóval. Azt gondolom, hogy nem így működik a piac, van egy közbeszerzési eljárás, ott elnyernek egy bizonyos megbízást, és ezért a megbízási díjért utána a fővállalkozó el tudja dönteni, hogy milyen alvállalkozókat alk almaz. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percben kíván válaszolni Keller László képviselő úr. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Répássy Képviselő Úr! A múlt heti vitában valóban említést tett arról, hogy itt a gazdasági társaságokról szóló törvényt is módosítani kellene akkor, ha a felügyelőbizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelöli. Én pedig azt mondom, hogy ez nem valószínű, hogy így van. Ugyanis végső soron a Gt. szerint kerül sor a felügyelőbiz ottság elnökének, a felügyelőbizottsági tagok megválasztására, itt pusztán egy
