Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
467 nem tudom én, hány év múlva elérhetünk oda, hogy a törvényekkel nagyjából megtettük azokat a lépéseket, amelyek a tisztább közélet megteremtését célozzák. Szeretnék nagyon röv iden visszatérni az államháztartási törvény módosítására, annál is inkább, mert a múlt heti vita ekörül is kibontakozott, még ha részletesen nem is beszéltünk róla, mert - egyetértve Répássy képviselő úrral - a kétharmados törvények a legfontosabbak, hogy azoknak az elfogadása megtörténjen. De azért az, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget az eddigi körön kívül kiterjesztjük az egymillió forintnál nagyobb szerződések esetében, ami közpénzből realizálódik, úgy gondolom, hogy nagy jelentőségű. Itt én elfogadom Répássy képviselő úr múlt heti felvetését, hogy azért azt végig kell gondolni, hogy a döntéselőkészítés folyamatában milyen mélységben tesszük szükségessé a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. Azt gondolom, hogy erre vonatkozóan módosít ó javaslatok lesznek innen is, a mi oldalunkról is, meg ellenzéki oldalról is. De az, hogy ebbe az irányba lépéseket kell tenni, azt gondolom, hogy senki által nem kérdőjeleződött meg. Nagyon nagy jelentőségűnek tartom a közzétételi kötelezettség előírását támogatásoknál, szerződéseknél, hogyha az érték meghaladja az ötmillió forintot. Ez főleg, nem azt mondom, hogy csak az önkormányzati szférában, de az önkormányzati szférában is nagyon nagy jelentőséggel bír. Szintén fontosnak tartom a visszafizetési köte lezettség előírását, azt, hogy a kormány kezességvállalás esetén is előírhatja a közbeszerzési törvény alkalmazását; azt, hogy valamilyen korlátok közé szorulnak a költségvetési szervek alapításai vagy a költségvetési szervek gazdaságitársaságalapításai v agy a társadalmi szervek létrehozása; azt, hogy itt többségi befolyással hozhatnak létre költségvetési szervek gazdasági társaságot. (22.00) Azt gondolom, hogy még az elkövetkezendő hetekben vitát fog itt a parlamenten belül is szülni az a javaslat, amit a törvényjavaslat tartalmaz, hogy a 200 millió forint feletti jegyzett tőkéjű és többségében állami tulajdonú társaságoknál a felügyelőbizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelöli. Ezzel egyébként az Állami Számvevőszék is egyetértett az előkészít és során, most már lehet hallani, hogy másképp vélekednek erről a kérdésről. Ez egyébként tulajdonképpen a jelenleg hatályos privatizációs törvény érvényesítése a nagyobb állami cégeknél, hiszen az ÁPV Rt.nél most is ez a helyzet. Azért tartom ezt nagy je lentőségű törvénymódosításnak, mert végre ez a módosítás kikényszerítheti azt, hogy valamilyen normatív előírás legyen a felügyelőbizottságok elnökeinek kiválasztásánál, és akkor nyilván a számonkérésnél is. Ha ugyanis az Állami Számvevőszék elnökének jelö lnie kell, akkor ebből számomra egyértelműen következik, hogy ez úgy nem történhet meg, hogy ő valamilyen normatív rendszert nem alakít ki arra, hogy milyen módon lehet hozzá fordulni, és milyen személyeket lehet egyáltalán felügyelőbizottsági elnöknek kez deményezni, akit majd ő jelölni fog. Nem félek attól, hogy itt majd az Állami Számvevőszék elnöke ilyen politikai kereszttűzbe fog kerülni, úgy gondolom, hogy előbbutóbb a felügyelőbizottságok elnökeinek kinevezése szakmai kérdés lesz é s nem politikai. Nagyon lényegesnek tartom azt is - szintén az Áht. módosítása kapcsán , hogy az ingyenes vagyonjuttatást a cégbíróságnál dokumentálni kell, hogy a vezetők díjazására vonatkozóan előírásokat fogalmaz meg a törvényjavaslat, és a közhasznú s zervezetekre vonatkozóan is előírások kerültek megfogalmazásra. Tisztelt Ház! Azt hiszem, itt a múlt heti vitában a kétharmados törvények közül az egyik legsarkosabb kérdés volt az önkormányzati törvény módosítása. Mikes Éva képviselő asszony itt nyíltan m egfogalmazta az önkormányzati autonómia féltését, mintha ez a törvényjavaslat rendkívüli módon csorbítaná az önkormányzati autonómiát. Én pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nekünk arra is figyelemmel kell lenni, hogy az adott településeken mil yen helyzetben vannak a
