Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
4008 tulajdonhányaddal, az aranykoronaérték pedig csak az egykori Monarchia országaiban ismert, EUtámogatás igényléséh ez alkalmatlan. E miatt a tulajdonjogi rendezetlenség miatt a területalapú támogatások legalább harmadától eshetünk el. De az állampolgári jogok biztosa szempontjából ez talán a kisebbik baj. A nagyobb baj az állampolgári jogkorlátozás és jogfosztás, amely dr. Németh Imre miniszter úr országgyűlési biztoshoz írt levelében is bevallottan 240 ezer kérelmezőnek az állampolgári alapjogát sérti. Németh miniszter úr és pénzügyminisztertársa ezt a joghalasztást a szokásos forráshiányra történő hivatkozással indoko lta, mármint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felé. Azt hiszem, az igazi választ én kaptam meg a tárca vezetésétől, amikor egyik parlamenti felszólalásomban az 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdonba sorolt soron kívüli rendezése mellett ér veltem, kifejtve, hogy a térkép szerinti tulajdonba helyezés ráadásul a hivatkozott miniszteri összeg töredékébe kerülne, és néhány hónap alatt kivitelezhető lenne. Miniszter úr akkor a termőterület ebből fakadó szétaprózódásával indokolta az osztatlan köz ös tulajdonforma megszüntetésének halasztását, vagyis eszük ágában sincs a jogos tulajdonosokat tulajdonba helyezni. Fillérekért akarják a tulajdonjogot megszerezni a “földet járadékért” program keretében, pedig amíg nem helyezik birtokba a tulajdonosokat, addig csak az aranykoronát tudják megvenni tőlük, nem a földet. Az országgyűlési biztos jelentése egyértelműen fogalmaz a jelentés 93. oldalán, idézem: “A kérelmek teljesítésének elmulasztása sérti a jogosultak tulajdonhoz való jogát azért, mert nem gyako rolhatják tulajdonjogukat.” - és a tulajdonjog gyakorlásaként első helyen a termőföld eladását említi. Világos az ajánlás fogalmazása. Az elsődleges állami tennivaló a kvázi földtulajdonosoknak a tulajdonba helyezése. Minden ezt halasztó vagy ezt megelőző rendelkezés, így az aranykoronaeladás kikényszerítése is az alkotmányossági alapjog elleni nemzetközi jogot sértő bűntett. A második ügytípus: a termőföldrészaránytulajdonnal kapcsolatban érkezett panaszok joggal sérelmezték, hogy a részaránytulajdonokna k megfelelő aranykoronaértékű termőföld sok esetben még nem került kiadásra. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy egyes megyékben a részaránytulajdonnak megfelelő termőföld határidőben való kiadását gátolja, hogy a földkiadási munka folyamatos és ütemes végzéséhez szükséges pénzügyi fedezet egyes FMhivataloknál esetenként nem biztosított; vagyis az örökös fedezethiány, vagy inkább az örökös fedezethiányra történő hivatkozás. Hiszen pimfli pénzekről van szó, a Magyar Televízió egyetlen egyórás műso ráért kidobott milliókból egy egész megye tulajdonjogba helyezési elmaradása megszüntethető lenne, amennyiben akarnák a hatalom birtokosai, hogy állampolgári alapjogelőnyt élvezzenek az egyes állampolgárok szabad rablásával szemben. A harmadik ügytípus: a tulajdonjogi sérelmek harmadik típusát a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos panaszok alkotják. Jóllehet az Orbánkormány elkezdte az üzletrészek rendezését a külső üzletrészesek, a nyugdíjas üzletrészesek, a csőd és felszámolás alatt álló szövetkezete k üzletrészeseinek üzletrészfelvásárlásával, az üzletrészek negyedik körének, a már felszámolt szövetkezetek üzletrészeinek felvásárlására már nem maradt ideje. Az üzletrészfelvásárlásból kimaradtak köre elsősorban, akiknek a szövetkezete felszámolás mia tt már korábban megszűnt, panasszal élt az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál. Az országgyűlési biztos a vizsgálat után a miniszterelnöknél olyan intézkedés haladéktalan megtételét indítványozta, amely a még fel nem vásárolt üzletrészek teljes körére kiter jedően is a már megvásárolt üzletrészekkel azonos módon való megvásárlást valósít meg. A miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az ajánlásra adott válaszában kifejtette, idézem: “A szövetkezeti üzletrészek felvásárlását bef ejezzük, az alanyi jogú szövetkezeti üzletrészekre megkülönböztetés nélkül vételi ajánlatot teszünk (Az elnök a csengő
