Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
4007 KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről készített jelentésből az agrá rvonatkozásban benyújtott panaszokkal és a panaszok kivizsgálása után hozott ajánlásokkal kapcsolatban szeretnék az országgyűlési biztosi hivatal által a 2002. évben végzett magas szintű szakmai munkára rávilágítani, amely ajánlások nemcsak az állampolgári jogok társadalmi érvényre jutását segítik, hanem egyúttal hathatós támogatást nyújtanak az állami és kormányzati döntéshozók számára is. Az agráriumhoz kapcsolódóan benyújtott és kivizsgált ügyek közös jellemzője, hogy mindegyikük a tulajdonjoggal kapcsol atos állampolgári jogok ügytípusához tartozik, vagy úgy, hogy a tulajdonhoz való állampolgári jogok sérültek, vagy pedig a tulajdonosi jogok gyakorlásában érte az állampolgárt joghátrány. A tulajdonhoz kötődő ügytípusok előfordulásának a gyakorisága, sőt j elen esetben kizárólagossága markánsan jeleníti meg, hogy a magyar agráriumnak ma, 2003ban, az EUcsatlakozás küszöbén már átlépve is, még mindig a tisztázatlan tulajdonjogi helyzet és a tulajdonjog gyakorlásának az akadályoztatása a legnagyobb problémája . Az Országgyűlési Biztosok Hivatalához benyújtott panaszok pragmatikusan tükrözik azt az agrártulajdon körüli anakronisztikus állapotot, amit az állampárt ötven évvel ezelőtti totális tulajdonfosztása idézett elő, és amelyet a hatalomban maradt jogutód pá rtja minden jogi és jogkésleltető eszközzel igyekszik fenntartani. Az utódpárt az agrártulajdont a pártelit számára is igyekszik kisajátítani, és ezzel Magyarországon még a HorthyMagyarország agrártulajdonszerkezetét is meghaladó torz tulajdonkoncentráci ót állandósít. Nézzük ugyanis, hogy 2002ben milyen agrártulajdonsérelmi panaszok érkeztek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalához! A tulajdonjogi panaszokon belül az osztatlan közös tulajdonként nyilvántartott termőföldek tulajdonosain ak a tulajdonjoggyakorlásában okozott sérelmek ügytípusa képezi az egyik jellegzetes ügytípusformát. A másik ügytípusba a termőföldrészaránytulajdonnal kapcsolatos anomáliákhoz kötődő panaszok tartoznak, míg a harmadik jellegzetes, az Országgyűlési Bizto sok Hivatalához érkezett agrárügytípust az üzletrészekkel kapcsolatos ügyek képezik. Vegyük sorba ezeket! Az első ügytípus, az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos panaszok kapcsán idézek a jelentésből: “Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a ké relmek teljesítésének elmulasztása sérti a jogosultak tulajdonhoz való jogát azért, mert nem gyakorolhatják a tulajdonjogukat termőföld eladása, használata, bérbe- vagy haszonbérbe adása…”- s a többi. Az országgyűlési biztos a feltárt visszásság megszüntet ése érdekében ajánlást tett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek arra, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a pénzügyi fedezet biztosítása érdekében. (16.50) A miniszter az ajánlást elfogadta, és kifejtette, hogy a feladat országosan 1,2 millió hektárnyi területű termőföld megosztását jelenti, mely 240 ezer kérelmezőt érint, és anyagi kihatása várhatóan 7,2 milliárd forint. A miniszter megkereste a pénzügyminisztert, de a 2003. évi költségvetés tervezése során megállapították, hogy erre a célra pénzügyi fedezet 2003ban sem áll rendelkezésre. Ennek alapján a tárca az 1993. évi II. törvényt érintő módosítási javaslatot dolgozott ki, a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítására a 2002. évi LXII. törvény 81. §ával került sor, mely s zerint az ingatlannyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztásuk költségeit 2004. január 1jétől kezdődően az állam viseli. Mivel a tulajdonjogrendezés EUcsatlakozás előtti kötelezettségét nem lehet az EUcsatl akozás utánra halasztani, ezért a költségvetési törvénybe csempészett törvénymódosítással a kormány voltaképpen nehezíti az EUcsatlakozásunkat, mégpedig törvényi szinten. Az osztatlan közös tulajdonforma még a velünk csatlakozó egykori szocialista országo kban sem létezik ilyen formában. Az osztatlan közös tulajdonban lévő tábla résztulajdonosai ugyanis csak aranykoronában megadva rendelkeznek
