Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3912 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Gulyás Józsefnek, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő urat illeti a szó. GULYÁS JÓ ZSEF , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály kínálta lehetőséggel élve dr. Áder János, a Fidesz meghatározó politikusa több képviselőtársával együtt kezdeményezte, hogy a mai napon “Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy becsapott önkormányzatok” címmel vitanapot, politikai vitát tartson az Országgyűlés. Nos, ha a fideszes képviselőtársaim által megadott cím mentén folytatnánk a vitát, akkor nagyon hamar a magyar önkormányzatok hel yzetének, az önkormányzati rendszer szükséges reformjának az érdemi megvitatása helyett a minősítő, megbélyegző politikai retorika áldozataivá tennénk a témát. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hagyjuk el a hangulatkeltő elemeket. A vita kezdeménye zésének körülményeiből, a címadásból arra lehet következtetni, hogy ez nem lesz könnyű, ugyanakkor a téma komolysága ezt megköveteli. Az ellenzéki oldalról eddig elhangzott vélemény miatt indokolt röviden kitérnünk az önkormányzatok pozícióromlásának néhán y fontos mozzanatára, ugyanis az előző kormányzati ciklus alatt az akkori kormánypártok, a mai ellenzéki pártok, a Fidesz és az MDF egyaránt részesei voltak annak a politikának, amely az önkormányzatok gazdasági mozgásterét jelentősen korlátozva minden kor ábbi kormányzati ciklusnál jobban kiszolgáltatottá tette a magyar önkormányzati rendszer szereplőit. Emlékeztetnem kell önöket arra, hogy a 20012002. évi költségvetés vitájában dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a helyi önkormányzatok költség vetési kondícióit illetően komoly kritikát fogalmazott meg. Az általa elmondottakból is kiderült, hogy a lakossági ellátás színvonalát alapvetően befolyásoló oktatási, szociális, kulturális előirányzatok tekintetében a reálérték szinten tartását biztosító dologi automatizmust az előző kormányzat nem biztosította az önkormányzatok számára. Az egészségügyet ebben a körben azért nem említettem, mert - bár ott sem volt jobb a helyzet - ők más finanszírozási rendszerben működnek, ott más a finanszírozás gyakorla ta, de itt is tudni kell azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek arra, hogy mind a kórházak, mind a szakorvosi ellátás tekintetében kiegészítsék az állami finanszírozást. Nem fedezte 20012002ben a központilag kezdeményezett bérintézkedések fedezetét sem a költségvetés. Erre legalább a teremben ülő mai ellenzéki polgármestereknek emlékezniük kéne. Az Állami Számvevőszék 2000. évi jelentéséből olvashattuk azt is az előző ciklusban, hogy az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó be vétele az 1994. évi reálérték 80 százalékát sem fogja elérni a következő évben. Bizony, ekkor csökkentek jelentős mértékben a szabadon felhasználható összegek és keretek. Jelesül kiemelném a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 5 százalékra történ ő zsugorítását. A tervezett és az ígért önkormányzati finanszírozási reform, a feladatok felülvizsgálata és azok újraelosztása elmaradt. Ennek következményeként a 3200 önkormányzat közül évről évre nőtt az úgynevezett önhikis települések száma. Az önkormán yzatok 40 százaléka, közel 1300 település kényszerült pályázni. Ezek a számok is mutatták - sajnos még ma is mutatják - a rendszer tarthatatlanságát. Tisztelt Országgyűlés! Csak az Ötv. elfogadása utáni első két évben mutatott az önkormányzatok gazdasági m ozgástere lassú javulást. Ám reálértékben még az 1994. évi csúcsérték sem haladta meg az 1990ben elért szintet. Ráadásul az áfakötelezettség kiterjesztése az önkormányzati beruházásokra jelentős mozgástérszűkítést eredményezett. A későbbi években a forrás ok növekedése közel sem követte a feladatok mennyiségi gyarapodását, illetve minőségi változását. A mögöttünk hagyott évtized adatai szerint az önkormányzati bevételek nominál értékben látványosan emelkedtek ugyan, ám a számítások szerint az erőforrások re álértéke 10 százalékkal maradt el az 1990. évi szinttől. Szakértői vélemények szerint 2001re több mint 200 milliárd
