Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3913 forintnyi forrás hiányzott az önkormányzati rendszerből. Az önkormányzatok pozícióvesztése bizony már az első kormányzati ciklusban megindu lt, és ez sajnos azóta is tart. Ennek a kormánynak a felelőssége, hogy ezen a területen fordulatot érjen el. Ezzel a felelősségével ez a kormány tisztában van, ezt fejezi ki az elfogadott kormányprogram is. A kormány egyik alapvető feladatként jelölte meg a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontását, ezen törekvés részeként pedig a települési önkormányzatok hatásköreinek bővítését. Az önkormányzatok önállóságának, cselekvési szabadságának az önkormányzati finanszírozási reform nyithat t eret. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a ponton - mielőtt a reform tágabb összefüggéseire kitérnék - érdemes néhány szót szólni arról, hogy az önkormányzati bevételek tekintetében a ciklus elején végre kedvező fordulat is történt. (9.10) Az elmúlt években, mint tudjuk, több cikluson keresztül csökkent a települési önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó. Most közel tíz év után először nőtt, sőt megduplázódott a helyben maradó szjahányad. A szabad demokraták szerint ennek az aránynak a további javítására van szükség, mégpedig ebben a kormányzati ciklusban. Szükséges továbbá az is, hogy helyére kerüljön az szja funkciója az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Véleményünk szerint a növekvő személyi jövedelemadóhányad szabad felhasználású pénzeszközk ént kell hogy helyben maradjon. Ugyancsak kedvező volt az önkormányzatok számára, hogy 2003tól a gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatokat illeti, valamint az a döntés, hogy 2003tól a különböző illetékekből és bírságokból a bevételek helyben maradtak a települési önkormányzatok saját forrásaként. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy ezekkel a forrásokkal sajnos 2003ban nem számolhatott érdemi többletként az önkormányzatok többsége - vagy döntő többsége , hiszen a közalkalmazotti béremelé sek fedezetére voltak kénytelenek azt fordítani. Ezt a magunk részéről a költségvetési vitában is elismertük, tudtuk, hogy a két választás mély nyomokat hagyott a köztársaság 2002. és 2003. évi költségvetésében. Csak a kormányváltást követően derült ki, ho gy kiugróan magas lesz az államháztartás ez évi hiánya, és a több százmilliárdos, az előző kormány által vállalt 2003. évi költségvetést is terhelő kötelezettségek mértéke. Az MSZPSZDSZ vezette koalíciós kormány ugyanakkor a választások előtt vállalt ígér eteit betartva, fordulatot ért el a közalkalmazottak keresetének felzárkóztatása tekintetében. Példátlan mértékű és persze megérdemelt volt a közalkalmazotti szférában végrehajtott átlagosan 50 százalékos béremelés. Az államháztartás tavalyi, kiugróan maga s hiányának ismeretében érthető, ha a kormány a hiány mértékének ez évi csökkentése tekintetében eltökélt volt. Emiatt a költségvetés tervezetében meghatározott sarokszámok, az egyes alrendszereken, így az önkormányzati alrendszeren belül is a rendelkezésr e álló források mértéke kétségkívül lehűtötték a várakozásokat. A béremelés 2003. évi költségvetési kihatásai, forrásigénye erősen szűkítették a kormány mozgásterét már a tervezéskor is. A különböző bérjellegű és jóléti intézkedések hatása, és a kormánypro gramban megfogalmazott egyéb feladatok megvalósítása 282 milliárd forintot igényelt. E kiadások fedezeteként a kormány a normatív finanszírozáson túl számolt az önkormányzatoknál megjelenő többletforrásokkal is, ugyanakkor azokon a településeken, ahol a he lyi források még így sem bizonyultak elégségesnek, a bérek fedezetének kiegészítését vállalta - egyébként úgy, ahogy erről Veres János politikai államtitkár úr is szólt az imént. Már a költségvetés vitájának során elmondtuk, hogy a szabad demokraták nem tá mogatják, hogy az azóta is sokat bírált kezelési mód, amely bérhiki néven híresült el, gyakorlattá váljék az önkormányzatok amúgy is reformra szoruló finanszírozási rendszerében. Álláspontunk szerint a 2004. évi normatív állami és egyéb pénzügyi szabályozá sok meghatározása során éppen a 2003. évi tapasztalatok alapján az egyes bérpolitikai intézkedések forrásigényének, elsősorban a bérhordozó állami normatív hozzájárulásokba kell beépülniük. Ettől a kormánytól ugyanis nem furfangos
