Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
3902 Szeretném világosan és nyíltan megfogalmazni: a közalkalmazottak bérének emelése fontos és hasznos lépés volt. Ezáltal a települések orvosainak, pedagógusainak, közalkalmazotta inak, egészségügyi dolgozóinak megbecsültsége nőtt. Ez közös öröm, közös felelősség és közös teherviselés. Nem vitatható ugyanakkor, hogy ez fejlesztési forrásokat vont el sok helyről, és szűkítette a települések mozgásterét. A fő folyamatok jelzik, hogy 2 0022003ban a helyi önkormányzatok bevételei jelentősen bővültek, 2002ben 15 százalékkal, 2003ban 35 százalékkal nagyobb bevételt realizáltak, mint a megelőző évben. Kétségtelen, hogy az idén a növekedési többlet jelentős részét elviszi az 56 százalékka l nagyobb bérkifizetés. Az eddigi folyamatok azonban azt is jelzik, hogy az önkormányzatok gazdálkodása már visszatért a normális pályára, nincs hiány, sőt több tízmilliárdnyi többlet alakult ki. Nyilván lehet erről vitatkozni, nyilván lesz is ma vita errő l a tisztelt Házban, hogy mennyi hiányzik az önkormányzati szektorból. Én megnéztem több elemzést, több szakember véleményét, elemzését erről a kérdésről. Egyes szakértők szerint 1990 óta folyamatosan alakult ki az a helyzet, hogy mintegy 10 százalékkal cs ökkent az önkormányzatok részesedése a GDPből, és évi 200250 milliárd forint hiányzik úgymond ebből a büdzséből. Más logika mentén, más elemzők összeállításában az tükröződik, hogy mintegy 100120 milliárd forint hiányzik döntően a fejlesztési célú vagy amortizációs elmaradás okán. Megint más elemzések szerint a területkiegyenlítésből, a nagyvárosi és a városi közlekedési infrastruktúrából hiányzik mintegy 50100 milliárd forint, és ezek az összegek a bázisból hiányoznak. Csak emlékeztetni szeretném a tis ztelt Országgyűlést arra, hogy a kormány döntése alapján szakemberek dolgoznak azon, hogy a nagyvárosi tömegközlekedés támogatásának módszerét kidolgozzák, és már a jövő évi költségvetésben Budapestet és azt az öt nagyvárost, amelyik saját tömegközlekedési vállalattal rendelkezik, magában foglaló támogatási szisztémát dolgoznak ki. De azoknak a városoknak, amelyeknek ugyancsak megoldandó feladatot jelent a tömegközlekedés finanszírozása és támogatása, és valamiféle hasznos, az önkormányzatok által is elfoga dott konstrukciót kell kidolgozni, és a kormány ezt már a 2004es költségvetésben érvényesíteni kívánja. Tisztelt Képviselőtársaim! Amit az előbb említettem, ezekben a megközelítésekben mind van igazság, és meggyőződésem és őszinte reményem, hogy a mai ors zággyűlési vitanapon e tekintetben a 13 éves folyamatot tárgyilagosan és korrekten elemző vita zajlik majd az önkormányzatok büdzséjének megítélése tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy súlyt kell helyezni a legsúlyosabb helyzetű térsége k felzárkóztatási esélyeinek javítására is. Folytatjuk azt a száznapos program keretében elindított programot, amely kistérségi támogatási alapprogram néven működik, és amely a 42 legsúlyosabb helyzetű térségnek ad segítséget és plusztámogatást. 12 milliár d forintos támogatással új programot indítunk a peremhelyzeti települések és térségek közlekedési feltételeinek javítására. Folytatjuk a hét megyére kiterjesztve a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatását, amelyre 24 milliárd forintnyi támogatás áll rend elkezésre. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatási összegét az idén 11,5 milliárd forintra emeltük, és további 1,5 milliárd forintot szánunk azok megsegítésére, akiknek közvetlenül a működésük került veszélybe. A kormány célj a, hogy középtávon a finanszírozási rendszer átalakuljon, mégpedig úgy, hogy a rendszer kiszámíthatóbb és átláthatóbb legyen. A térségi és települési szintű feladatokat úgy kell meghatároznunk a reform során, hogy azok finanszírozhatóak legyenek, különös f igyelemmel arra, hogy az adóterhek nem növelhetőek tovább; és persze megfordítva is: a kötelezően előírt feladatokhoz központi vagy helyi forrásból a teljes fedezet rendelkezésre álljon. Szeretnénk elérni, hogy a meglévő forrásokkal racionálisabb gazdálkod ás folyjon, és a többletforrások fejlesztési célokat szolgáljanak, ne a sokszor elavult struktúrák és szolgáltatások konzerválását biztosítsák. Ösztönözni fogjuk a településeket a közös feladatellátásban, ösztönözni fogjuk a települések összefogása révén k ialakuló térségi feladatellátást. Amint azt a képviselőtársaim is tudják, befejeződött az önkormányzati vagyon európai uniós normák szerinti összeírása: az összvagyon eléri a 12 ezer milliárd forintot. Ez az óriási vagyontömeg folyamatosan veszít értékéből , a felújításokra, a
