Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
3901 önkormányzati finanszírozási reform útján. Nemcsak az európai uniós csatlakozási folyamat, hanem a modern európai Magyar Köztársaság megteremtése is azt igényli, hogy a rendre elhalasztott reformot még ebben a kormányzati periódusban megkezdjük. Az alap a községi, a városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, ezt követi az úgynevezett kistérségek kialakítása, végül pedig a regio nális közigazgatás létrehozása. A kormány nevében kijelentem, hogy kitartóan fogunk dolgozni azon, hogy ez így legyen. Bízom abban, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők megértik azt is, hogy ezt a programot csak partnerviszonyban, a közpo nti állam és a települések közötti feladat- és felelősségmegosztásban tudjuk végrehajtani. A nemzet érdeke és a közös teherviselés elve is ezt kívánja tőlünk. Nem könnyíti meg helyzetünket a világgazdasági recesszió. A világ három meghatározó gazdasági öve zete súlyos gondokkal küszködik. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió változatlanul szerkezeti gondjaival küszködik, ezért a közgazdászok jó esetben is a jövő év elejére várják a kilábalás első jeleit. Rövid távon ugyanakkor a mi első szám ú feladatunk az, hogy csökkentsünk az államháztartási hiány mértékén és változtassunk a szerkezetén. Közelítenünk kell az európai normákhoz, s ha reményeink valóra válnak, a hiány, az infláció és a konjunktúra növekedési adatai egyaránt megközelítik a 4 sz ázalékot a 2004es esztendőben. Így terveink szerint nincs szükség megszorításokra, nem kell sehonnan sem elvonnunk, de takarékosabban kell bánni az adófizetők pénzével. A keletkező több százmilliárdnyi többletforrást azonban az eddigiektől eltérő módon dö ntően a vállalkozások versenyképességének javítására és infrastrukturális beruházásokra kell fordítanunk. Elhatározott szándéka a kormánynak, hogy olyan fejlődési pályára állítsa a gazdaságot, amely elősegíti a vállalkozások jövedelemtermelő képességének n övekedését, hiszen e nélkül a központi és helyi adóbevételek sem nőhetnek kellő mértékben, másrészt pedig úgy kívánunk javítani a hiány szerkezetén, hogy növeljük a költségvetési beruházások súlyát. Ez nem jelenti azt, hogy a béreknek nem kell lépést tarta niuk az árakkal, csak arról van szó, hogy a fejlesztési célú költségvetési kiadások aránya növekszik. Ez képezi fő törekvésünket az önkormányzatok vonatkozásában is. A következő években fejlesztési célú többletforrásokat biztosítunk az önkormányzati szekto rnak, mindenekelőtt ahhoz, hogy törvényben előírt szolgáltatásaiknak magasabb szinten tudjanak eleget tenni. Hangsúlyozom még egyszer: a közszolgáltatásoknak magasabb színvonalon tudjanak eleget tenni. Fő törekvésünk az, hogy az önkormányzatoknak tervezési szempontból kiszámíthatóbb viszonyokat biztosítsunk. Az elodázhatatlan reformlépések sorában legelsőként kell említeni az egészségügyi és a haderőreformot. (8.10) Mindkét folyamat elkezdődött, és mindkét terület többletforrást igényel rövid távon. Kö ltségvetési eszközökre, tőkebevonásra és racionalizálási lépésekre egyaránt szükség van annak érdekében, hogy jól felszerelt kórházaink és korszerűbb hadseregünk legyen. Hasonló jellegű elkötelezettséget jelent számunkra, hogy jelentősen előbbre lépjünk az útépítések terén, a gyermeknevelés támogatásában és a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésében. Mindezen folyamatok gondosabb tervezést, takarékosabb és okosabb gazdálkodást igényelnek, de úgy gondolom, hogy a modern európai Magyar Köztársaság megteremtés éhez szükséges és hasznos lépéssorozatról van szó, amelyek a települések érdekeit is szolgálják, ha nem is mindig közvetlenül. Én ilyen optikán keresztül tekintek a tavalyi közalkalmazotti béremelésre is. Célul tűztük ki a közszolgálati bérek felzárkóztatá sát. Ebben társadalmi közmegegyezés látszódott, a társadalom a kormánynak ezt a szándékát támogatta és támogatja ma is. Tudom, hogy ez jelentős terhet ró az önkormányzatokra is, de meggyőződésem, hogy ebben is, mint ahogyan az előbbiekben beszéltem más ügy ekben is, partnerként kell viselkednünk. A terhek zömét a központi költségvetés vállalta magára, és azoknak a településeknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját forrással, kiegészítő támogatást nyújtunk. Ez a pluszkifizetés mára hétmilliárd forint kör üli összeget jelent, és 500 településnek nyújt segítséget a Belügyminisztérium.
