Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak

2003. június 3 (77. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):

3893 Az intervenciós rendeletből ez is kiderült, de ez már a szocialista dialektika keretein túllépő, a

gabonatermelők elleni, törvénybe ütköző diszkrimináció. Idézem az FVMrendelet 6. §ának (6)

bekezdését: „a termelő által 2004. április 15ig nem értékesített, illetve fel nem használt búzát, illetve

kukoricát megtestesítő közraktárjegyet - árujegy és zálogjegy - 2004. április 30ig a termelő köteles a

miniszter által kijelölt szervezetre átforgatni, aki az e rendeletben meghirdetett intervenciós áron

megvásárolja az árut”. A rendelet idézett helye nem mást tartalmaz, mint hogy a magyar termelők ki vannak zárva a

búza esetében 2004. május 31ig, a kukorica esetében a még tovább fennálló, az EU intervenciós

rendszerén keresztül történő értékesítésből, ami természetesen az EUs intervenciós árat jelentené számukra. A 2004. május 1jétől teljes jogú EUtag Magyarország termelőit a szocialisták ezzel a

rendelettel már most kizárták az EUból. Tehát 2004. április 30án fillérekért, kényszeráron

megveszi az állam a termelőktől azt a gabonát, amit ők, szocialis

táék, egy nappal később, május

1jén súlyos eurótöbbletáron értékesítenek az EUs intervenciós rendszer felé. Vagyis saját zsebre

történő nepperkedéssel kezdik az EUtagságunk első napját, amely a termelők elleni súlyos

diszkrimináció. De, mint említettem, ez már nem a szocialista dialektika kategóriájába, hanem a

büntető törvénykönyv kategóriájába tartozik. Köszönöm a figyelmet.

(Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József)

: Köszönöm szépen. Salamon László képviselő úr ügyrendi kérdésben

jelentkezett, de mivel már a

napirendi pontokat lezártuk, és a napirendi pontokkal kapcsolatban lehet ügyrendi hozzászólást tenni,

ezért sajnos nem áll módomban megadni a szót. Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót napirend utáni felszólalásr

a, ötperces

időkeretben. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Salamon László kollégám említi itt nekem, hogy ő azért akart volna

szólni, mert sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a kormány nem képviselteti magát itt ezekben a

percekben v

agy órákban. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Sokat és sokan szóltak már új kormányunk első évéről,

szóltak politikusok és politológusok, közgazdászok és médiaszakemberek a megértés biztos

öntudatával. Most a napirend után adott néhány percet azok szám

ára kérem, akik úgymond

alulnézetből látják, hallják, ami velük és körülöttük történik, s akik immár hónapok óta nem értik

vagy tudtukon kívül félreértik a hallottakat. Így csak megértés nélkül vagy ellenzik, vagy bólogatva

elfogadják, amit a kormánytól ha

llanak. Jómagamat a megértéssel és a megértésért küszködők

táborába tartozónak gondolom, mert gyakorta én is úgy járok, hogy hallom a szót, a mondatot, a

véleményt, s egyszerűen nem értem. Az a rossz érzésem támad, hogy a mondanivaló nem valódi,

hogy mögöt

tes szándékokat, a felszínnel sokszor ellentétes lényeget rejteget. Mit értek ez alatt? E pár perc nem ad módot, hogy sok példával értelmezzem és bizonyítsam

állításomat, csak érzékeltethetem, mire gondolok. Arra gondolok például, amikor a miniszterelnök

v

éleménye az alkalomtól függően akár önmaga ellentétébe átcsapva változik. Az egyik helyen

például azt mondja az egészségügy reformjáról: ha kell, visszavonja. Más helyütt, más közegben azt

állítja: az egészségügy reformját mindenképpen megvalósítandónak ta

rtja. Ugyancsak ez a taktika jelenik meg akkor is, amikor egy forrásból ketten állítják az ellenkezőjét. (21.40) Ez a miniszterelnök és a kormányszóvivő összjátékát jelenti. Például a miniszterelnök - aki mindenki által helyeselhető dolgokat szokott mondan

i - kijelenti: megrendült a bizalom a paksi

vezetésben. S nyomban utána jön a kormányszóvivő, aki azt állítja, Medgyessy miniszterelnöknek