Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - BIRKÁS TIVADAR (Fidesz):
3894 nincsen oka arra, hogy megvonja a bizalmat a paksi vezetéstől. Ezek az ellentmondások folyamatosan kétségben tartanak , hogy melyik kijelentést vehetjük komolyan, vagy mi értettüke félre a hallottakat. A félreértést azonban ezek a párhuzamos állítástagadás együttesek nem valószínűsítik. Valószínűbb az, hogy a miniszterelnök és szóvivőjének kettősében az egyik a minél sz élesebb körű szimpátiára törekszik, a másik pedig a kevésbé szimpatikus, ám a valóságot inkább kifejező nézetet közvetíti. Természetes, hogy nem mindenki hallja mind a két véleményt, nem mindenkinek van figyelme észrevenni az ellentmondásokat, s nem minden kinek van türelme kihüvelyezni az ellentmondó kijelentésekből a lényeget. Az ember legtöbbször észrevétlenül megy el ezek mellett a politikai játékokba burkolt politikai szándékok mellett, vagy nyugtalansága jelzi, hogy itt valami nincs rendben. Ki állítha tja, hogy ez a korrekt módja a kormány és a társadalom kommunikációjának? Ugyancsak az inkorrektség határát súrolja, vagy talán át is lép rajta az a módszer, amikor nem kijelentések, hanem kijelentés és valóság ütközéséről van szó. Nem tudom, megfigyeltéke már, hogy milyen különösek az emberek. Még akkor is, amikor saját életükről van szó, saját valóságuk változását idézi elő egy konkrét szabály vagy törvény, mégis gyakorta az előre elhitetett szlogeneknek és szavaknak hisznek. Például elegendő csak megeml íteni, hogy a kampányban és azóta is folyamatosan jóléti táradalomról, sőt fejlődő anyagi jólétről beszél a kormány, miközben már ma, a jövő év takarékossága a miniszterelnök fő mondanivalója, és a táradalom széles rétegeit már a kormányzás első éve alatt is áremeléseknek a sokasága sújtotta. A képviselő munkájából adódóan sok emberrel találkozik. A beszélgetések során azt tapasztalom, hogy az egyszerű és érthető mondanivalót, legyen bármilyen súlyos közlendője, inkább elfogadják, mint a zavaros, ellenmondó , ködös kommunikációt, ami újra és újra a meg nem értés nyugtalanító érzését kelti, azt a tudatot, hogy már megint nem értettem meg, már megint félreértettem valamit. Ezt senki nem érdemli, különösen azok nem, akiknek a kormány a kormányzás lehetőségét kös zönheti. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Meg kellene kérdeznem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra, de ez süket fülekre találna, hiszen jelen pillanatban nincsen jelen s enki a kormány részéről. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Birkás Tivadar képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót. BIRKÁS TIVADAR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győr megyei jogú város közgyűlése pár hete döntött a győrszabadhegyi halottégető megépítéséről. Győr város szocialista vezetése tette ezt annak ellenére, hogy többször is ígéretet tett arra, hogy az egyhangú lakossági tiltakozás miatt felülvizsgálja a halottégető megépítésével kapcsolatos ter veit, és ígéret hangzott el arra vonatkozóan is, hogy helyi népszavazás dönt az ügyben. Nem először fordul elő, hogy amióta a győri közgyűlésben MSZPSZDSZtöbbség van, a városvezetés semmibe veszi a győri polgárok többségének a véleményét. A csak Győr Róz sadombjaként emlegetett Szabadhegyen hatalmas tiltakozást váltott ki a krematórium tervezett megépítése. A szocialista városvezetés először azzal érvelt, hogy törvény kötelezi az önkormányzatot, hogy kijelöljék a hamvasztó helyét. A tiltakozás hatására ren dezett lakossági fórumon dr. Kalas György környezetvédő jogász megállapította, hogy ez nem igaz, nem kötelezik a hatályos jogszabályok a városvezetést, hogy halotthamvasztót kell építenie, és ezt később a polgármester is elismerte. A kérdés csak az, miért kellett félretájékoztatni a győri polgárokat.
