Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3878 hanem kibővíteni javasolja a törvényj avaslatnak ezt a bekezdését azzal, hogy az adós által nem vitatott, elismert vagy jogerős bírósági ítéleten alapuló követelés alaptőkésíthető apportként. Vannak itt talán jogászok, vagyunk itt talán jogászok néhányan, meg az Igazságügyminisztérium volt az előterjesztője ennek a törvényjavaslatnak, pontosan tudjuk - ez jogi kérdés, képviselőtársam , hogy az elismert, a megítélt követelés még nem érték. Akkor válik értékké a követelés, hogyha azt sikerül végrehajtani. Sőt a gazdasági életben, a gazdasági pe rekben nagyon gyakori dolog, hogy a bírói ítélet, a marasztaló bírói ítélet kedvező az adósra nézve, mert ezzel bizonyos kötelezettség alól akár a cég menekülhet, akár a cégét ilyen módon fel tudja számolni. Kérdezem én, ha egy ilyen követelés, amelynek a mértéke sincs korlátozva, csak a 25 százalékos mértékhez fűződnek bizonyos jogi hatályok, ha ez a részvénytársaság vagyonává válik, akkor mit teszünk a részvénytársaság vagyonává? Nyilvánvalóan elértéktelenítjük a részvénytársaság vagyonát, és ha a részvén ytársaság vagyona, a részvények állami tulajdont képeznek, akkor az állami tulajdont tesszük tönkre, azt tesszük áron alul eladhatóvá. Nem is értem, hogy a hatályos törvényhez képest miért kell a „forgalomképes” szót kivenni a vagyoni értékkel rendelkező d olog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog meghatározásakor. Csak nem arra gondol az előterjesztő, hogy a forgalomképtelen dolgokat is apportálni lehet? De ugyanígy érthetetlen, hogy miért mellőzi azt a feltételt, amely a hatályos jogban szerepel, és ame ly szerint harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházható dolgok képezhetik csak a forgalomképes apport tárgyát? Ha ettől a feltételtől is eltekintünk, akkor egy kicsit valóban gyanakvásra van okunk. Azt mondom - frakciómmal ezt már egyeztettem , hogy az olyan súlyú kérdése ennek a törvényjavaslatnak, hogyha ebben a kormány nem visszakozik, akkor a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nem fogja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert eszköznek tekinti az állami tulajdon tékozlásához, és ebben mi a törvényhozás szintjén nem akarunk partnerek lenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, Fidesz. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatom, ahol képviselőtársam befejezte, ő az apport lazításáról szólt. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a törvényjavaslat 7. § (5) bekezdése mindennek tetejébe még az apportnál az alaptőke 25 százalékos mértékéig az apportszolgáltatási kötelezettségre a bejegyzéstől számított 5 évi haladékot is ad, akkor azt kell mondanunk, hogy teljesen fellazítja azt a vagyoni alapot, azt a vagyoni biztonságot, amely elsősorban a hitelezők biztonságát és vagy oni megóvását szolgálja. Nem tudunk szabadulni a gyanúpertől, látva az igazgatóság hatáskörének megemelését. A javaslat olyan módosítást kíván tenni, amely révén tőkeemelés segítségével az igazgatóság közvetlenül képes befolyásolni a tulajdonosi szerkezete t, tehát tulajdonosi döntéseivel súlyosan sértheti a tulajdonosi érdekeket. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy alapvetően részvénytársaságokról van szó, és tudjuk, hogy az állami vagyon jelentős részben, sőt, szinte kizárólag részvénytársaságban testesül meg, és tudjuk azt, hogy az igazgatósági tagok kijelölése - bármennyire is sajnálkozunk ezen, egymást váltva négyévenként - tulajdonképpen politikai indíttatású, akkor azt kell mondani, hogy az igazgatóságok operatív döntései az alaptőkeemelés jogával nemcsak a hitelezői érdekeket, hanem alapvetően nemzeti vagyoni érdekeket is döntik. Gyakorlatilag ez azt jelenti ugyanis, hogy még a privatizálásra sincs szükség ahhoz, hogy egy apportlazítás után egy uralt igazgatósági döntéssel a vagyont átjátsszák. Köszönöm s zépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) :
