Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3879 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fónagy János képviselő úr igen fon tos elemre tette rá az ujját - ha mondhatom ezt a kifejezést , ami elkerülheti a figyelmét azoknak, akik a törvény végleges formába öntése és majd az alkalmazása során ezzel foglalkoznak. Nevezetesen ez a koncentráció, a hatalomkoncentráció, a döntéskonce ntráció. Amikor a képviselő úr azt mondta, hogy az igazgatóságnak több szerep jut, és a részvények kevesebb kézbe koncentrálódnak, ez az a nagyon fontos elem, ami elelmulasztódik, mintha nem vennénk észre. Pedig éppen ez az, ami a szabadpiaci gazdaságnak, a demokratikus politikai rendszernek az egyik nagyon lényeges eleme. Tehát szeretném itt most, ebben a néhány rövid szóban vagy mondatban fölhívni a figyelmét azoknak, akik ezt véglegesítik, és majdan pedig a törvény alkalmazása során, hogy igen, a törvén yhozó valóban tudja, hogy a monopolista tendenciák különbözőképpen jelennek meg. Így is megjelenhetnek, és valóban, képviselőtársaim, akik módosítót nyújtottak be, néha kifejezték, néha érzem, hogy ott van a monopóliumoktól való félelem, mert az valóban gy öngíti a gazdasági rendszerünket. Ez ellen jobb, ha védekezünk, és az egyik védekezés az, hogy tudatában vagyunk a monopolista tendenciák káros voltának. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni? (Senk i sem jelentkezik.) Több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár urat, hogy most kíváne válaszolni? Megadom a szót válaszadásra. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi álla mtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárá sról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat plenáris ülésen, valamint a bizottságokban történt vitája során az észrevételek és javaslatok - függetlenül attól, hogy melyik oldalról érkeztek - alapvetően azt t ükrözték, hogy a tisztelt képviselők, néhány kivételtől eltekintve, a jogterület alapos ismeretében, alapvetően jobbító szándékkal közelítették meg ezt az új szabályozást. (20.30) A törvényjavaslat általános vitája során legtöbben lényegében egyhangúlag ki emelték a törvényjavaslatnak az európai gazdasági egyesülést, valamint a cégtörvény módosítását érintő részeit. Az érdemi kritikai észrevételek többsége a részvénytársaságok szabályozásának újszerű megközelítését, az ezzel összefüggő módosításokat érintett e. Ezekkel egy kicsit részletesebben is kívánok foglalkozni, abban a reményben, hogy a felvetett ilyen típusú kérdésekre választ tudok adni. A törvényjavaslat plenáris vitáján több felszólaló is említette, hogy a törvényjavaslat olyan jogharmonizációs módo sításokat is megvalósít, amelyek a tagállamok számára az adott irányelv rendelkezése alapján nem kötelezőek, csak lehetőség van rá. Ilyen például a visszaváltható részvény jogintézménye, amelyet erre tekintettel néhányan elhagyni javasoltak. A törvényjavas lat előkészítése során ezt a kérdést kellően átgondolva arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy az immár utolsó jogharmonizációs célú társaságitörvénymódosítás során éljünk minden olyan lehetőséggel, amely a tagállamok körében már ismert, elismert jo gintézmény, és amely hasznos lehet Magyarország mint az Európai Unió leendő tagállama számára is. Tény, hogy néhány ország társasági joga jelenleg még nem tartalmazza a visszaváltható részvényre vonatkozó szabályozást, ugyanakkor a tagállami jogalkotás útj a, iránya világosan mutatja a beiktatási szándékot. Például a német társasági jog módosítására készült 2001. évi koncepció már javaslatot tesz a visszaváltható részvény megteremtésére. Más oldalról nézve, a belépő államok oldaláról pedig elmondható, hogy p éldául a lengyel jogalkotás már meg is valósította ezt a feladatot. A másik olyan kérdés, amely a vitában többször is felvetődött, az apportszabályok enyhítésének témája volt. Felhívom az önök figyelmét arra, hogy a törvényjavaslat rendelkezései e szabályo kat
