Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DEMETER ERVIN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
3843 Túlnyomó többség, az egyetértés megvan. Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadta az indítványomat. Megnyitom a részletes vitát, az ajánlás 122. pontjai alapján. Tájékoz tatom önöket, hogy a részletes vitában a képviselői felszólalási időkeret az elfogadott napirendi ajánlás szerint öt perc. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a m ódosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, Fidesz. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy módosít ó javaslatot készítettünk az általános vitában elhangzottak alapján az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényhez. Tekintettel arra, hogy ez az öt perc elég méltatlan a négy javaslathoz, 1 perc 15 másodperc áll rendelkezésre egy javaslatra, ti sztelettel kérem, hogy az ismételt felszólalásomat regisztrálják, most nem tudom megtenni, mert a gép más funkciót nem vállal. ELNÖK (Harrach Péter) : Ismételt felszólalásra lesz lehetőség, a jelentkezett képviselő után újból… DEMETER ERVIN (Fidesz) : Tiszte lt Elnök Úr! Most jelentkezem, azért szerettem volna jelezni, mert nem áll módomban a géppel jelentkezni. ELNÖK (Harrach Péter) : Semmi gond, nyilván a következő képviselő után, aki már bejelentette felszólalását, majd lehetősége lesz, képviselő úr. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a négy módosító javaslatról az általános vitában elhangzottak alapján. Mi is hangzott el az általános vitában, mihez készültek ezek a módosító javaslatok? Az általános vitában azt vetettük fel, és az előter jesztés hibájaként állapítottuk meg, hogy nem hozza létre a nemzeti információvédelmi rendszert, tehát a nemzeti titkainkat nem védi, kizárólag a meglévő NATOtitokvédelemhez teszi hozzá az uniós titkokat. Az új minősítési rendszer - hiszen egy négyszintű új minősítési rendszer készül - teljesen kidolgozatlan, mert nem határozza meg a szintek közti különbségeket, nem hangolja össze a titokvédelem különböző aspektusait - személyi, fizikai és a többi. Nem került kialakításra a minősített adatok új kezelési re ndje - ez a kormány feladata, ezt tudom, de a törvény előtt el lehetett és el kellett volna végezni ; kísérletet sem tesz ez a törvényjavaslat arra, hogy a büntetőjogi és a szabálysértési jogi intézményeket az új négyszintű kárközponti rendszerhez hozzáig azítsa, továbbá még mindig papíralapú minősített adatokban gondolkodik, tudomást sem véve a kor robbanásszerű informatikai változásairól és az elektronikus aláírásról 2001ben elfogadott törvényről. A vitában a kormány és a kormánypártok azzal mentegetőzte k, hogy ez a javaslat kizárólag jogharmonizációs célú, és az elfogadása sürgős, mert csak ezt követően tudunk fogadni EUs minősített információkat. Nos, a sürgősségen úgy lehetett volna segíteni, hogyha korábban beterjesztik - a jogalkotási programban feb ruárra ígérték ennek a beterjesztését. Ami pedig arra irányul, hogy kizárólag uniós célú, ez nem felel meg a valóságnak, mert a javaslat túlterjeszkedik ezen, megítélésem szerint helyesen, túl is kell hogy terjeszkedjen. Mégpedig az történt, hogy kialakíto tták a négyszintű titokvédelmi rendszert. Az volt a vitában elhangzottak summázata számunkra, a kormánypárti képviselők azt kérték, hogy tegyük alacsonyabbra a mércét, ne várjuk el azt, hogy a nemzeti titkaink megfelelő védelmi rendszerét is felépítik, kon centráljunk kizárólag az integrációs feladatokra. Ha azt nem is szívesen
