Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
3811 „önkormányzatok” kifejezést, itt egy hihetetle n nagy intézményrendszerről van szó - amire most vonatkozik, vagy nem vonatkozik? Tipikusan azt látom, hogy ez az a helyzet, amikor abba kellene hagyni a sietséget, egy pillanatra megállni, és végiggondolni, nehogy rosszabb megoldást válasszunk. Sajnos, ez a helyzet meggyőződésem szerint az államháztartási törvény módosítására is, csak míg - és ez nem szurkapiszka szeretne lenni, mert ezt a rossz gyakorlatot sajnos az államháztartási törvény 1992es elfogadása óta minden kormány követte, és az államháztartá si törvény az a törvény, amit hetente lehet módosítani, a Ptk., hála az égnek, nem ez - az államháztartási törvénnyel kapcsolatban Veres államtitkár úr azt mondja, hogy ha kiderül, hogy ittott hiba van, egy következő módosításnál javítunk rajta, nem helye s, nem jó, a jogbiztonságnak ez árt, de sajnos ez gyakorlattá vált, de a Ptk.val nem ez a helyzet. Ahogy a Ptk. hatályba lép, jogalapot teremt, jogi igényeket, követeléseket lehet a Ptk. pár hétig hatályos szövegére alapítani, éppen ezért nekünk az a java slatunk, hogy a mostani elhagyó módosítás nem az idők végtelenjéig akarja eltolni, hanem egy korrekt, szakmailag kifogástalan megoldást szeretnénk ezzel elérni. Ha mód van kapcsolódó módosító javaslat elfogadásával ezt elérni, akkor ebben mi partnerek vagy unk. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Gy. Németh Erzsébet, az MSZP képviselője. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én is a 16os sorszámú módosító javaslatsorhoz szeretnék néhány gondolatot fűzni, legelőször is reagálva mind Kosztolányi képviselőtársaim, mind Deutsch képviselőtársam gondolataira. Azt gondolom, hogy ez egy olyan precedens volt 1998ban, amikor az Orbánkormány leállított egy eldöntöt t szerződéssel, akár polgári szerződéssel alátámasztott beruházást, ami nem hiszem, hogy fedi ezt a minősítést, hogy, mondjuk, most öt évvel később, amikor mód van arra, lehetővé lehetne azt tenni, hogy soha többet ilyet ne lehessen ebben az országban elkö vetni, nem érzem ezt a kérdést olyan súlyúnak, ami indokolná azt, hogy ezen még több hétig, esetleg több hónapig vagy évekig gondolkodjon az Országgyűlés. Ennek a törvénynek a kapcsán meg lehet teremteni ezt az alapot, és úgy gondolom, hogy meg is kell ter emteni. Viszont azokkal a kérdésekkel szeretnék még foglalkozni, amelyek akár az önkormányzati bizottságban, akár pedig most itt a mai részletes vitában felmerültek. Ez pedig az, hogy egy ilyen bújtatott privatizációval vádolják ellenzéki képviselőtársaim a törvényjavaslat készítőit és a törvényjavaslat szellemét. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a létrejövő vasúti pályáknak, illetve tartozékoknak mindenféleképpen önkormányzati tulajdonban kell maradni, mindenféleképpen többségi önkormányzati tulajdonban kell ma radni. Ezért a T/4008/10. számon benyújtott módosító javaslathoz egy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be Csabai Lászlóné képviselőtársammal, amely rendelkezik arról, hogy a gazdálkodó szervezet tulajdonában lévők, vasúti pálya és tartozékai az ön kormányzat, a főváros esetében pedig a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkező gazdasági társaságában maradhasson. Magyarul: a 7. § (1) bekezdése b) pontjából javasoljuk elhagyni a „vagy szavazati joggal rendelkezik” című kitételt . Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Fónagy János úr, a Fidesz képviselője. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Tudom, hogy mára virradó éjszaka is és a mai nap folyamán is töb ben deklaráltuk, hogy nem kívánunk a 4es metró ügyéből politikai vitát kreálni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ebbéli elhatározásunkat, reményeim szerinti közös törekvésünket
