Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
3807 törzsvagyon gazdasági társaságba vihető oly formában, hogy az lehet akár közforgalmú alépítmény, felépítmény, tehát a villamosoktól, a BKVtól kezdődően minden privati zációra sor kerülhet. Én azt kérném a kormánytól, hogy fontolja meg, és vonja vissza a törvényjavaslatnak ezt a részét, így, generálisan. Hiába néztük, hogy mi maradhat mégis benne valamilyen formában, nem találtunk olyat, ami esetlegesen - bár ilyen szánd ékunk nincs - az Alkotmánybíróságnál megállhatná a helyét. Különösen érdekes volt számunkra az, amikor az államháztartásról szóló törvény módosításakor a kormány felelősségét és hatáskörét kívánta ez a törvény korlátozni oly módon, hogy 25 milliárd, illetv e 50 milliárd forintot elérő esetekben a kormánynak az Országgyűléstől felhatalmazást kell kérnie minden esetben. Ez tulajdonképpen beleszól a jóváhagyott költségvetési törvénybe: rengeteg, számtalan 25 és 50 milliárdot meghaladó tétel van a Magyar Köztárs aság költségvetésében. Ezt most utólagosan, visszamenőleg, vagy előremenően kell majd ide, az Országgyűléshez bemutatni? A költségvetés végrehajtásáért, kérem szépen, Magyarországon a jelenleg fungáló kormány felel. Ennek a felelősségnek a visszahárítása a z Országgyűlésre, csak azért, mert most szíveskedtek állami támogatást nyújtani a metróépítkezéshez, egy elfogadhatatlan kezdeményezés. Tegnap az általános vitában elismerték a kormánypárti képviselők, hogy politikai töltetű, politikai színezetű dolog van a mögött is, hogy az államnak újabb polgári jogi szerepkört kívánnak meghatározni anélkül, hogy ezt egy alapos, tudományos, részletes alkotmányozási folyamat megelőzné. Nem értjük, hogy erre miért van ebben a formában szükség, miért gondolja úgy a kormány, hogy most valami oknál fogva ide, ehhez a törvényhez kell ezt minden körülmények között beerőltetni. Úgyhogy komoly aggályaink vannak a jövőre nézve, ha ez a privatizációs lehetőség megindul. Számunkra nem volt meggyőző az a válasz, hogy itt csak a BKVró l lenne szó - a BKV eddig is száz százalékos fővárosi önkormányzati tulajdonú cég volt, ott változtatásra nincs szükség, még a metróépítés okán sem. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Bőhm András úr, az SZDSZ képviselője. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 16. ponthoz, illetve a most elhangzott felszólaláshoz szeretnék hozzászólni. Szeretném, ha ugyanazt értenénk - ha ez elképzelhető , a metrótörvény rendelkezé sein, és lehetőleg ugyanarról beszélnénk. Kosztolányi képviselő úr felszólalását figyelmesen hallgattam, és igyekszem abban a sorrendben válaszolni, ahogy tőle hallgattam a joginak tetsző érveket. Elsősorban a törvény „saláta” jellegével szeretnék foglalko zni. A képviselő úrnak fel szeretném hívni a figyelmét - nem olyan hosszasan, mint tegnap , hogy ennek a metróügynek előtörténete van, éspedig nemcsak politikailag, hanem jogilag is. Anélkül, hogy felidéznénk a korábbi per anyagát, azt leszögezhetjük, hog y egyféleképpen emlékszünk: a Legfelsőbb Bíróság azt hiányolta, nem állapítható meg, hogy az állam, bár van polgári jogi felelőssége, miből teljesít, hogyha a költségvetés nem tart rendelkezésre teljesítési összeget. Most tegyük azt félre, hogy jogelméleti leg erről mit gondolunk, hogy ez egy helyes okfejtés vagy sem, tény, hogy a jogerős ítéletben ez van. A salátatörvényről az Alkotmánybíróság a Bokroscsomag kapcsán kifejtette, hogy mit kell salátatörvénynek tartani, ami nagyon jó szó, de a lényege az, hog y mi az, ami alkotmányosan aggályos. Nos az, hogyha rendszertelenül, összefüggés nélkül, nehezen értelmezhetően, logikai rendbe nem illeszthető módon jelennek meg különböző jogszabályok. Éppen a metrótörténet miatt egyértelmű, hogy az a néhány soros Ptk.m ódosítás és ugyanennyi terjedelmű Áht.módosítás kifejezetten a metróberuházással van összefüggésben, áttekintése nem nehéz, csupán annyit mond, hogy az állam mint jogalany ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel
