Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Személyi ügy: - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3723 kormányzati rész pedig 250 milliárd forint volna, ami nyolc év alatt fizetendő ki. Javaslatunk szerint a második ütemre ezután kerülhetne sor, a Bosnyák térRákospalota vonatkozásban. En nek a javaslatnak az az előnye, ha a beruházás egy ütemben készül el, akkor olcsóbb, mert így a fúrópajzs is folyamatosan haladhat. A földkitermelés részben a budaörsi virágpiacnál közúti és vasúti szállítással megoldható. A harmadik előny az, hogy lényege sen több utast szállítana, mint a megállapodásban szereplő metrószakasz. Negyedszer: ez a szakasz kiszolgálja a délbudai agglomerációt is, amelynek gépkocsiforgalma reggel és délután megbénítja a kerületet. (0.10) Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez nem DBRmetró, ezt el kell felejteni, ez maximum KKmetró: Kelenföld és Keleti pályaudvar. A DBR egy költői munkacím, így, utólag. Ugyanakkor arra is emlékeztetni kell a főpolgármester urat, hogy a kampányban arról volt szó, hogy a Bosnyák térig mindenképp en elkészül a metró. A több szakaszban való megépítést nem tudjuk támogatni, mert, mint mondtam, drágább, és nem megoldható a kitermelt föld elszállítása. Ami pedig az ilyen, „majd folytatjuk” típusú metróépítkezéseket illeti, elég rosszak a tapasztalatain k, mert például a 3as metró sem ment el Káposztásmegyerig, amit joggal nevezhetünk inkább csonka metrónak. Végezetül szeretnék visszatérni vagy kitérni a nyomvonal kérdésére. Természetes, hogy ebben a szakaszban már, amikor egy ilyen típusú, sátor- vagy p onyvatörvényjavaslat van előttünk, ami megint csak betakarja a lényeget, akkor már ízléstelennek vagy ildomtalannak tűnik visszatérni a lényegre. Igen ám, csak a lényeget a tisztelt Országgyűlés sohasem tárgyalhatta meg, mert előttünk nem volt nyomvonalvi ta. Ezért tehát én a nyomvonalhoz térek vissza, persze, nem fenekestül felfordítva mindent, csak bátorkodva megemlíteni azt, amit már ezerszer elmondtunk, és teljesen hiába, hogy Szent Gellért tér. Ne próbáljuk ki - könyörgöm a fővárosnak , hogy vajon azo k a szakértői vélemények helytállóake, hogy ott a hőforrások egyáltalában nem fognak megsérülni, és erre a főpolgármester életét, vérét és garanciáját adja! Ne próbáljuk ki, mert mi lesz, ha nem sikerül? Éppen ezért a nyomvonal fő irányának a megtartásáva l ismét javasoljuk annak az állomásnak szükség szerint a délebbre hozását. A hőforrások megsértése ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, csakúgy, mint az a közlekedésszervezési probléma, ami a nyomvonal megtartásával, de mégis egy ilyen típusú út vonalvezetéssel a számunkra - hangsúlyozom: DélBuda, a XI. kerület lakói számára - előáll. Azzal együtt, hogy nálunk korántsem csupán az ott élő lakosság érintett, hanem jól tudható, kiszámítható - és ez csak a forgalomszámlálók mondhatnák meg, akár tízez res pontossággal , hogy például a Szent Gellért téren hány százezer ember fordul meg naponta, és mindez a főváros ostoba és ésszerűtlen közlekedésszervezése miatt. Azt egyébként Molnár Gyula képviselőtársammal, kerületünk polgármesterével együtt őszintén remélem, hogy - ide metrómese, oda metrómese, mikor épül, merre megy, fölépül, leépül , végre a külső Bartók Béla út is csatlakozhat Európához, az Unióhoz, nemcsak a belső Bartók Béla út, ami azért van így, mert eddig a főváros 12 évig azt mesélte, hogy a Bartók Béla út felújítása a metró miatt nem lehetséges. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, igyekeztem számadatokkal és konkrétumokkal bizonyítani és rávilágítani arra, megerősíteni azt, hogy mi eddig sem folytattunk fővárosi belháborút és pártpolitikai vit át a metró ügyében, mert nekünk a metró kell. De ahhoz, hogy az a közlekedési nyomor, káosz, légszennyezés, rezgés megszűnjön, és mindazok a károk elkerülhetők legyenek, amelyekre még mindig nincsen kártérítési alap - és választókörzetem azon részén olyan nyugdíjasok élnek az útvonalon, akiknek, ha a háza megreped… Utalok csak az egyetemi könyvtár építésekor bekövetkezett károkra: ha ilyen nincsen, akkor majd a DBR, a főváros metróépítési cége azt fogja mondani, hogy sajnáljuk, hozzanak színes fényképeket a korábbi állapotról, akkor fogjuk majd csak téríteni a károkozást? Nos, ezeknek az elkerülése, illetve azon garanciák hiánya miatt, hogy ezt nem látjuk rendezettnek, meglehetősen ambivalens a véleményünk. És ezek konkrétumok. Még egyszer
