Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Személyi ügy: - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
3712 Mivel megvalósíthatósági tanulmány csak erre a szakaszra készült, ezért g azdaságilag jelenleg csak ezen szakasz támogatása indokolt. Ettől függetlenül a kormány a megfelelő hatástanulmányok elkészülte után érdemben megvizsgálja a további lehetőségeket is. Figyelembe véve az állam és a főváros teherviselő képességét, a költségek megosztásának tekintetében a felek úgy állapodtak meg, hogy a 194,9 milliárd forint összegű beruházás költségeinek 70 százalékát az állam, 30 százalékát a főváros viseli. A főváros finanszírozási hányadába az állam beszámítja a felszíni munkálatok költség einek 50 százalékát, azaz 17,5 milliárd forintot. Ezzel a korrekcióval az állam nettó 153,9 milliárd forintot vállal a kiadásokból, a főváros pedig nettó 40,9 milliárd forintot. Az állami hozzájárulás összege a következő években a Belügyminisztérium költsé gvetési fejezetében kerül elkülönítésre. Tisztelt Országgyűlés! A 4es metró megépítésével a főváros közlekedési gondjai jelentősen enyhülnek. A gyors és kényelmes utazási lehetőség a külvárosi lakosság egy jókora hányadát fogja visszacsábítani a tömegközl ekedésbe, és ezáltal a felszíni közlekedési lehetőségek is javulnak majd. A 4es metró megépítésének állami támogatásáról szóló törvény azonban nemcsak a beruházás finanszírozásáról szól, hanem megteremti a hosszú távú állami kötelezettségvállalás jogi hát terét is. Kérem önöket, hogy az elhangzottakat figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági és a megfogalmazódott kisebb ségi vélemény ismertetésére kerül sor 55 perces időkeretben. Megadom a szót Kékesi Tibornak, a költségvetési bizottság előadójának. KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A budapesti 4es metróval kapcsolatos finanszírozásra vonatkozó törvényjavaslatot a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi állásponttal általános vitára alkalmasnak találta. A törvényjavaslat a címben megfogalmazott célon túlmutató szerepet is betölt, hiszen a korábban az állami kötelezettségvállalással kapcsolatban tapasztalható vitát és bizonytalanságot eme törvényjavaslat kezeli. A polgári törvénykönyv és az államháztartási törvény módosításával részben ennek a projektnek a finanszírozása érdekében i s rögzíti az Országgyűlés a kormány kötelezettségvállalásának rendjét és emellett a teljesítésre vonatkozó szabályokat is. A törvényben megfogalmazott cél, a 4es metró finanszírozása egy szükséges projekt. A fővárosba belépő forgalom 27 százalékát szolgál ja ki majd ez a metróvonal, a jelenlegi számítások szerint csúcsidőben akár 36 ezer utas is közlekedhet ezen a metróvonalon, ami napi, a kezdeti időszakban 414 ezer fő, a 15 éves időszakot számításba véve akár 474 fő közlekedését is lehetővé teszi. (Sic!) (23.20) 1972 óta foglalkozik a főváros és az állam a metró gondolatával, és ez a metróvonal, a DBR metró az, ami folyamatosan kiesett a döntésekből a finanszírozás hiánya miatt. Ez az első vonal, ami beteljesítené azt a szerepet, hogy Budapestet hálózattal szolgálja ki a metróközlekedés, és ne pedig csak célirányosan. Egy jó projektről is beszélünk egyben, hiszen a 7,3 kilométer hosszú, 10 állomást tartalmazó metróvonal munkahelyeket teremt. Közvetlenül mintegy 6400 főt foglalkoztat, és akkor még a multipli kátor hatást is figyelembe kell vegyük a másodlagos, harmadlagos foglalkoztatások szempontjából. A korábbi kötelezettségvállalás nagyságrendje 2002es árszinten 154 milliárdos összegben került rögzítésre, természetesen ez a 2004es, 2008as időszak tekinte tében majd folyó áron magasabb összeget fog jelenteni, és a megtérülési számítások is még a régebbi összegre vonatkoznak. Feltételezve azonban, hogy minden tekintetben azonos hatások érték ezeket a számokat, igen jó a megtérülése ennek az infrastrukturális beruházásnak, mintegy 20 esztendő alatt megtérül, ami jobb a