Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Az észak-atlanti szerződés részes államai között, a Bolgár Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, Romániának, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az észak-atlanti szerződéshez való csat... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3674 Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalra kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszie Bóka István és más képviselők T/4032. számú indítványát. Kérem képviselőtársai mat, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztést 156 igen szavazattal, 186 nem ellenében, 1 tartózkodó szavazat mellett nem vette tárgysorozatba. Az északatlanti szerződés részes áll amai között, a Bolgár Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, Romániának, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az északatlanti szerződéshez való csatlakozása tárgyában létrehozott jegyzőkönyv ek megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az északatlanti szerződés részes államai között, a Bolgár Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lett Köztársa ságnak, a Litván Köztársaságnak, Romániának, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az északatlanti szerződéshez való csatlakozása tárgyában létrehozott jegyzőkönyvek megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája é s a határozathozatal. Az előterjesztést H/4061. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig H/4061/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Bársony András államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a nap irendi pont előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás előestéjén, az északatlanti közgyűlés akkori tanácskozásán az akkori NATOtagországok parlamenti képviselői elő tt Horn Gyula azt mondotta, hogy van egy víziója Európáról, nevezetesen: egy Magyarországról Európában, egy Magyarországról, amely tíz éven belül a NATO tagja lesz. A magyar külpolitika 1990 után, az első szabadon választott parlamentben fogalmazta meg a m agyar külpolitika hármas prioritásrendszerét, amelyben első helyen szerepelt az euroatlanti integráció és benne a NATOtagság képe. 1996. január 29én immáron Horn Gyula miniszterelnök jelentette be hivatalosan Magyarország csatlakozási szándékát a NATOh oz. 1997. július 8án, nem egészen hat évvel ezelőtt - a parlament akkori ülését megszakítandó - a kormány képviseletében Eörsi Mátyás külügyminisztériumi államtitkár kért szót, és a következőket mondta, idézem: “Madridban a NATOcsúcson végre felszállt a füst, annyi év munkája után a NATO legmagasabb szinten meghozta döntését, és bejelentették, hogy Magyarországot Csehország és Lengyelország társaságában meghívta a csatlakozási tárgyalásra.” 1997. november 16án - bár alkotmányos kötelezettség nem volt rá - Magyarországon népszavazást tartottak, amelyen a részt vevő állampolgárok 85,33 százaléka a NATOhoz való csatlakozás mellett döntött. 1999. január 29én megérkezett a meghívó Brüsszelből Solana főtitkár aláírásával, és végül még az év őszén Brüsszelben, a NATO központjában felhúzták a Magyar Köztársaság zászlaját. Ez az eseménysorozat, úgy gondolom, nemcsak a magyar külpolitika, hanem az ország valamennyi polgára számára ékesen bizonyította azt, ha egy ország elkötelezett az értékrendjei mellett, akkor t evékenységét, erőfeszítéseit siker koronázhatja. A Magyar Köztársaság mindenkori
