Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Az észak-atlanti szerződés részes államai között, a Bolgár Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, Romániának, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az észak-atlanti szerződéshez való csat... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3675 kormánya ezalatt a több mint 13 év alatt mindig kifejtette azon álláspontját, hogy a NATObővítést, az elkötelezettséget nem tekinti kizárólagos jussának, sőt, teljes politika i súlyával támogatja mindazon országok csatlakozását, amelyek hozzánk hasonló történelmi utat jártak be. Az Északatlanti Szerződés Szervezete 2002. november 2122ei prágai csúcstalálkozóján a szervezethez történő csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdé sére hívta meg a Bolgár Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, Romániát, a Szlovák Köztársaságot és a Szlovén Köztársaságot. (19.00) Egyben reményét fejezte ki, hogy e hét ország a csatlakozási tárgyalások siker es lefolytatásával, majd a csatlakozás jegyzőkönyveinek az Északatlanti Tanács általi aláírását és azok megerősítését követően a szövetség teljes jogú tagjaivá válhat a NATO 2004. évi tavaszi csúcstalálkozóján. A Magyar Országgyűlésben képviselt politikai pártok között hazánk csatlakozását követően is mindvégig konszenzust élvezett az az álláspont, mely szerint a NATO bővítési folyamatának továbbvitele stabilizáló hatást gyakorol nemcsak a meghívott országok, hanem környezetük, s benne a Magyar Köztársaság , valamint az euroatlanti térség egészének biztonságára. A NATO a tagállamok vezetőinek prágai csúcstalálkozóján hét államot hívott meg egyszerre, annyit, mint a fél évszázados fennállás idején összesen. Ez a robosztus bővítési értékelés döntő fontosságú lépést, mérföldkövet jelent az európai kontinens megosztottsága felszámolásának véglegessé tétele irányában. A lépés fontosságát részben az adja meg, hogy Európa újraegyesítése a demokratikus elvek alapján az érintett államok szabad akaratából történik, ré szben pedig az, hogy a bővítés nem gyakorol kedvezőtlen hatást a NATO és fontos együttműködő partnerei közötti viszonyra sem. Egyetértés volt köztünk mindvégig abban is, hogy a szövetség bővítése, a tagságra érettnek és felkészültnek tekintett országok csa tlakozása elősegíti a NATO relevanciájának megőrzését, cselekvőképességének további fenntartását és javítását, a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbfejlesztését és erősítését. A meghívott hét ország csatlakozásával minden eddiginél kedvezőbb perspektívá k nyílnak meg ezen országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink dinamikus továbbfejlesztésére. E kapcsolataink - értékelésünk szerint - minőségileg magasabb szintre kerülnek azzal, hogy immár nemcsak partnereink, hanem szövetségeseink is lesznek, és min den eddiginél erőteljesebb szálak kötnek majd össze bennünket. Külön öröm számunkra, hogy a hét új tagállam között három szomszédos ország is helyet kapott. A fenti meggyőződésből kiindulva csatlakozásunkat követően a mindenkori magyar kormány mindvégig az egyik legkövetkezetesebb támogatója volt és lesz, s nemcsak szavakban, hanem tettekben, s nemcsak politikai, hanem gyakorlati szinten is a NATOtagságra törekvő országok erőfeszítéseinek. E hozzáállásunk valamennyi tagságra törekvő ország részéről elismer ésre talált. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A magyar politika meghatározó erői ezen konszenzust élvező álláspontjának következetes továbbvitelét jelenti, ha az Országgyűlés ma megerősíti e hét ország csatlakozási jegyzőkönyveit. Ezzel az aktussal magy ar részről egyfelől hozzájárulunk a NATO Prágában elindított bővítési körének terv szerinti megvalósításához, másfelől pedig azzal, hogy ötödik NATOtagállamként erősítjük meg a csatlakozási jegyzőkönyveket, ismételten kifejezésre juttatjuk a magyar törvén yhozás elkötelezettségét az euroatlanti térség biztonságának megerősítése, valamint az integráció elősegítése iránt. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nevében üdvözölhetem a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság törvényhozásainak küldöttségeit és diplomatáit ezen a valamennyiünk számára kiemelkedő – megkockáztatom: történelmi jelentőségű - eseményen, amely minden reményünk szerint egyben örömteli esemény is lesz valamennyiünk számára. (Taps.) Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a
