Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3486 látunk tisztán. Szeretném remélni, hogy nekem van egyedül aggodalmam, de nekem van. S attól tartok, hogy másoknak is van ebben az országban és az országon kívül is. Engedtessék meg, hogy beszámoljak arról, hogy a napokban egy távolkeleti ország, Japán, vagy egy távolnyugati ország, Kanada képviselőivel beszélgetve teszik fel a kérdést, hogy na, most hogy is lesz, most ők a körön kívül kerülnek, most mi az európai uniós klubnak leszünk elegáns és jó tagjai - de hogyan is lesznek a vámok meg mi minden más? Szóval vannak itt olyan kérdések, amelyek megválaszolást igényelnek, és ennek a törvénynek a vitája igen alkalmas lenne arra, hogy kérdéseket fölvessünk és kérdezőket megnyugta ssunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Gyimesi József, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitának ez a kons trukciója sajnos megfosztja az embert attól a lehetőségtől, hogy például Kuncze Gábor frakcióvezető urat meggyőzze további három példa említésével arról, hogy itt nem arról van szó, hogy a FideszMagyar Szövetség képviselőcsoportja (Kuncze Gábor: Polgári!) a külföldi és főként nem az EUtagállamokból érkező beruházások ellen érvel, hanem azt a jogalkotási módszert kifogásolja, hogy a jogharmonizáció jelszava alá sok minden olyan rendelkezést próbálnak beépíteni, amelynek semmi köze nincs Magyarország és az Európai Unió kapcsolatához, vagy a Magyarországon, illetve az Európai Unióban működő külföldi vállalkozások sikeréhez. A további példákat el fogom mondani normál felszólalás keretében, és remélem, azok meggyőzőbbek lesznek. De a privatizáció kapcsán tett é szrevételével kapcsolatban hadd említsem meg, hogy megítélésünk szerint nem szükséges az állami vagyon további privatizációja. Ma a magyar állami és magánvagyon aránya, összevetve az európai uniós országok átlagával, megállapíthatóan kisebb, mint az Unióba n. Tehát az állami vagyon körének további szűkítése, privatizálása nem indokolható, mert azért a liberalizmus, az úgynevezett neoliberalizmus - mert azért hadd nevezzük így ezt a gazdaságfelfogást, amelyet önök képviselnek - nem feltétlenül minden mellékte rmékével együtt abszolút követendő és elfogadandó eljárás, és nem biztos, hogy ebből az elvből egyébként az következne, hogy mindent el kell adni, bármilyen áron, bárkinek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Maradjon is tovább, képvis elő úr, mert normál felszólalásra, ismételt felszólalásra ön következik, ötperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! További példát említenék annak igazolására, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak jogközelít ésről vagy jogharmonizációról szól. A javaslat elfogadása esetén a jövőben a kereskedelmi képviseleteket megilletné a szerződéskötés joga is, miként ezt a miniszteri expozéban is hallhattuk. Kétségtelenül a kereskedelmi képviseleteknek nem az az alapvető f unkciójuk és rendeltetésük, hogy szerződéseket kössenek, hanem az, hogy a szerződéseket előkészítsék és azokat közvetítsék. Nem is azt mondjuk mi, hogy a szerződéskötés jogával nem lehet felruházni ezeket a kereskedelmi képviseleteket, nem is adtunk be ezz el kapcsolatban ilyen módosító javaslatot e megfontolások miatt, hanem mi azt mondjuk, hogy esetlegesen itt is különbséget lehetne tenni az európai uniós tagországok és a harmadik államok között. Tehát e jogosítvány kiszélesítése nem feltétlenül szükséges a világ bármely országára. Mindezek igazolására a következő példát szeretném felhozni, nevezetesen azt, hogy jelenleg a magyar jog a cégalapítást vagy a cég tevékenységi körének a megjelölését, felsorolását külön
