Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3479 A társasági jog jogharmonizációjának részeként kerül sor most a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény - ez a bizonyos fióktörvény , továbbá ahhoz kapc solódóan a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény - ez a befektetési törvény - felülvizsgálatára. Az említett törvények már most megfelelnek az Európai Megállapodásban, továbbá a Magyar Köztársaság egyéb két, illetve többol dalú nemzetközi szerződéseiben foglaltaknak, azonban felülvizsgálatuk az időközi jogszabályi változásokkal való összhang megteremtése, a meghaladott rendelkezések hatályon kívül helyezése, továbbá az európai közösségi jogszabályokkal való teljes összhang é rdekében feltétlenül szükséges. (16.20) A fióktörvény 1997es megalkotása előtt a külföldi székhelyű vállalkozásoknak csak úgy volt lehetőségük Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatni, ha belföldön belföldi székhellyel egy elkülönült ga zdálkodó szervezetet, elsősorban gazdasági társaságot alapítottak, vagy mások által létrehozott vállalkozásokban részesedést szereztek. A fióktörvénnyel azonban a külföldi cégek arra is lehetőséget kaptak, hogy megtartva külföldi székhelyüket, cégbejegyzés i helyüket és külföldi központi ügyvezetésüket, Magyarországon létrehozhassanak egy olyan állandó üzleti helyet, telephelyet, melyet a magyar cégnyilvántartásba úgynevezett fióktelepként és ezzel önálló cégformaként is bejegyeznek. 1998ban a külföldiek ön álló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről is törvény született, lehetővé téve az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai számára a belföldön önálló vállalkozóként történő nyilvántartásba vételt és működést. Tisztelt Országgyűlés! Az e urópai csatlakozás követelményei a hatályos szabályozás szemléletének átalakítását kívánják meg, melyet nemcsak a kerettörvényként megalkotott fióktörvényben, illetve befektetési törvényben, továbbá az egyes önálló vállalkozásfajtákat szabályozó törvényeke n kell keresztülvinni, hanem az ágazati törvényeken, továbbá a kapcsolódó közigazgatási, pénzügyi jogszabályokon is. Mindenekelőtt tekintettel kell lenni arra, hogy az egységes európai piacra lép be Magyarország, ahol vámhatárok sem lesznek. A letelepedési szabadság megteremtését és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes elbánást az EUcsatlakozástól már nemcsak nemzetközi közjogi megállapodások, hanem közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályok is meg fogják követelni, és az Európai Bíróság előtt is ki lehet mindezt kényszeríteni. Nemcsak a gazdasági célú letelepedés formáit kell szabaddá tenni, hanem el kell törölni minden olyan adminisztratív vagy egyéb olyan előírást is, melyek akadályt képeznének a cégalapításra, fiókalapításra, képviseletek létesít ésére vagy önálló vállalkozóként történő működésre a Közösségen, továbbá az európai gazdasági térségen belül. Meg kell teremteni a határon át történő szolgáltatások nyújtásának jogi feltételeit is, ami időleges jellegű üzleti helyek, például irodák fenntar tását is feltételezi. Mindebből jól látható, hogy a törvénymódosítás elsősorban amiatt időszerű, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi gazdasági célú letelepedésének, magyarországi működésének ma még meglévő adminisztratív többletkövetelményei megszű njenek, különös tekintettel az EUcsatlakozással összefüggő követelményekre és az európai egységes piac szabályaihoz közelítő többi magyar jogszabállyal való összhang megteremtésének szükségességére. A fióktörvény és a befektetési törvény módosításában a k ormány kétlépcsős szabályozásra tesz javaslatot. Ennek oka az, hogy az említett jogszabályok hatálya nemcsak az európai gazdasági térségben honos vállalkozások fiókjainak és képviseleteinek működési feltételeire terjed ki, hanem más, esetleg Európán kívüli harmadik országbeli vállalkozások üzleti helyeire is. Ezeknek a harmadik országoknak a jogrendje, társasági joga az európaitól sok esetben meglehetősen különbözik, továbbá nincs ezen államok és hazánk között nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorla t kereskedelmi ügyekben a bírósági hatósági határozatok végrehajtására, a köztartozások behajtására. Ezen harmadik országokban bejegyzett vállalkozások magyarországi fióktelepeire és
