Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
3411 Ezzel összefüggésben az ifjúsági civil szféráva l kapcsolatban adtunk hangot azon aggodalmunknak, amelyre az ifjúsági kormányzat tevékenysége szolgáltatja az alapot. A nemzeti civil alapprogram előterjesztői hangsúlyozták, hogy párbeszédre építenek, párbeszédre számítanak. Ez a kijelentés azonban kevésb é kezelhető hitelesként akkor, amikor a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium éppen megszüntetni igyekszik a stratégiai partnerség fogalmát és intézményét, és ezáltal az ifjúsági párbeszéd rendszerét is korlátozni kívánja. A jelek szerint az ifjúsági tár ca negligálni kívánja azokat az ernyőszervezeteket, amelyek a civil ifjúsági szféra döntő többségének képviseletét is ellátják. Mindezen kifogásaink és aggályaink miatt tartózkodtunk tehát a szavazáskor a bizottság ülésén, azonban érdeklődve várjuk, hogy m ik lesznek azok az új elemek, amelyeket a kormány ezen javaslatán keresztül kíván beépíteni a civil világgal való kapcsolatába, és természetesen várjuk az új típusú kommunikáció első hatásait is, hiszen majd ezek a hatások lesznek az igazi fokmérői az alap programnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Halmai Gábornénak, a kulturális bizottság előadójának. HALMAI GÁBORNÉ , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság tegnapi ülésén, a bizottsági ülések sorában az utolsók között tárgyalta a nemzeti civil alapprogram tervezetét. Sokan a képviselőtársaim közül más bizottságokban is talá lkoztak már ezzel az anyaggal, tehát tulajdonképpen egy kicsit összegezni is tudtuk az addig elhangzott felvetéseket, a törvényjavaslat mellett egyértelműen megfogalmazható előnyöket és a kifogásokat is. Ha összegezni akarom az ott elhangzottakat, akkor az t mondhatom, hogy alapként mindenki elfogadta, sőt méltatta ezt a törvényjavaslatot, és kiemelte a szükségességét. Természetesen néhány dolog mellett vita is kialakult. Nézzük meg, hogy mi az a cél, amely szerint a nemzeti civil alapprogramra szükség van. A nemzeti civil alapprogram olyan támogatási formát teremt meg, amelynek célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása kiteljesedésének elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm c ivil társadalmon belüli partneri viszony és munkamegosztás megteremtése, a civil társadalom erősítése; a civil társadalom erősítése, amely civil társadalom, tudjuk, ma jelen van, létezik, számában hosszú ideig növekedett, ma már a minőségi fejlődés szakasz ába lépett. Nagyon fontos tehát azt is elmondani, hogy amikor arról beszélünk, hogy megtaláltae méltó helyét a civil társadalom a mai magyar társadalomban, és nemcsak a munkamegosztásban, hanem annak társadalmi és anyagi támogatásá ban is, akkor nagyon fontos az, hogy erről a törvényről itt is beszéljünk. Tudjuk azt, hogy ma a civil társadalom támogatottsága a saját költségvetésük támogatásának arányában 28,4 százalék, amíg az Európai Unióban 4060 százalék között van. Ez a törvényja vaslat éppen az ösztönző rendszerével ezt a 40 százalékot célozza meg elsőként. Az is nagyon fontos és kiemelten fontos eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy ösztönző, hiszen amikor az 1 százalék felajánlásával azonos részt kínál a civil társadalom számár a, akkor ezt a fajta serkentést adja meg. Elhangzott már az a szám, hogy 2002ben 5,123 milliárd forint az az összeg, amelyet a civilek igénybe vettek, amelyet felajánlottak számukra, de az 1997. évi adathoz látjuk, hogy így is az emelkedés már duplájára t örtént. (Sic!) (10.10) Ha indokolni akarjuk, hogy melyik az a három elem, amely mindenképpen fontos a civil alapprogramnál, akkor azt mondhatjuk el, hogy elsőként a civil alapprogram megjelenése nagyon nagy jelentőségű. Nagyon nagy jelentőségű azért, mert egy kétéves egyeztetési folyamatban együtt folyik a civil érdekképviselet felállítása, és ahhoz, hogy a civilek érdekei konkrétan