Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
3346 Amit Révész Máriusz képviselő úr mondott, hogy a kistelepülések a maguk kétségkívül nehéz helyzetével, nehéz finanszírozási helyzetével mire lesznek kényszerítve, ez egy nagyon jó elmélet i levezetés, csak éppen semmi köze a valósághoz. Tisztelt Képviselő Úr! Az iskolabezárások és iskolaösszevonások eddigi tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy nem a kistelepülések zárják be az egy iskolájukat, vagy építik le a 78., netán az 58 . osztályt, hanem a nagyobb városokban, ahol több iskola van, vonják össze az iskolákat, mert egyegy iskolában túl kevés a gyerek. Tisztelt Képviselő Úr! Lehet elméleti konstrukciókat levezetni abból, hogy hogyan változott a költségveté s szerkezete az előző évhez képest, ebből mi következik a kistelepülésekre, és a kistelepüléseknek ennek megfelelően hogyan kell viselkedniük, de mit tegyünk, “Fiam, fakó minden teória, / s a lét aranyló fája zöld.”, mondja Mefisztó a Faustban, az élet nem alkalmazkodik ahhoz a konstrukcióhoz, amit ön vagy én elképzelünk. Nem a kistelepülések építik le az iskoláikat, hanem a nagyobb városok vonják össze őket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik TataiTóth András, a z MSZP képviselője. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy a PISAjelentés egyfajta felmérés. Sajnos, én 1972ben kezdtem tanítani, amióta tanítok, ez a probléma mindig jelen volt. A rendszerváltásig nem jelentkezett élesen, mert úgy működött a magyar gazdaság, hogy a sok funkcionális analfabétát alkalmazni tudta. Azóta jött elő élesebben ez a probléma, de mióta a pályán vagyok, a gyakorlatban tapasztaltam azt, hogy valóban különböző becslések vannak, 20 és 30, 35 százalék közöttiek. Nyilván ez a felméréstől függ, de a probléma sajnos nem a PISAjelentésben van, hanem itt van Magyarországon, és erre kell valamiféle választ adnunk. Nem lehet szemet hunyni egyegy korosztály 20 százaléka fölött sem, hogy az alsó becslést mondjam. Ami az alapkészségek tanítására vonatkozik, Révész Máriusz hozzászólásához szeretném a véleményemet röviden összefoglalni. Nem az a fontos, hogy milyen végzettségű pedagógus tanítja a gyereket, hanem az a fontos, hogy az alapkészsége t olyan pedagógus tanítsa, olyan pedagógus alakítsa ki a gyerekeknél, aki erre képes. Miután jogilag nem lehet megfogni ezt az adottságot, ezt a képességet, nyilván a törvény valamilyen végzettséghez kapcsolja, mint általában minden jogosultságot. De a kér dés lényege most nem az, hogy a felső tagozatban majd a 10 éves gyereknek még tudja a tanítónő az alapkészségét fejleszteni, a 11 évesnek már nem, a 11 éves gyereknek matematikát tud a tanár tanítani, de az egyszeregyet, az alapkészséget gyakoroltatni nem tudja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nyilván nem erről van szó, hanem arról, hogy ezt a munkát felkészülten végezzék a pedagógusok. Ez a probléma megoldásának egyik módja lehet. Köszönöm szépen. (22.10) ELNÖK (dr. Wekler Fere nc) : Képviselőtársaim! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 3874. pontjaira, valamint a 278283. pontokra. Hozzászólásra jelentkezett Pánczél Károly, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. A második szakaszban a közoktatási törvény személyi kört érintő részével szeretnék foglalkozni. Három fontosabb témakört látok ebben, amihez módosító javaslatot nyújtottam be vagy önállóan, vagy képviselőtársaimmal. A tanári foglalkoztatás problémájára szeretnék ismét kitérni, a pedagógusok kötelességével kapcsolatban volna egy módosító javaslatunk,
