Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz):
3337 erkölcstan útján a megfelelő viselkedésre a fiatalokat, részben okosan, hangsúlyozom: okosan szankcionálni kell az ilyen esetek felelőseit vagy az ilyen zakla tások eltűrését, és ezt sem a törvényben kellene, innen a parlament magasságából szabályozni. Az ajánlás 15. pontjában nagyon röviden az MDFjavaslathoz annyit, hogy a túlságosan merev, számszerűen is meghatározott, nem szakrendszerű és szakrendszerű oktat ásban előírt tanóraarányokat kívánja oldani és gyakorlatiassá tenni az MDF képviselőinek módosító indítványa. Az ajánlás 26. pontjában pedig meggyőződésem, meggyőződésünk, hogy a kerettanterv több, mint ajánlás, távlatban legyengítjük a szerepét, ha ajánlá sként szerepeltetjük a törvény szövegében, és ezért tettük ezt a módosító indítványt. Még e vitaszakaszhoz tartozik a 29. pont, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek köre lényegesen szélesebb, mint a fogyatékkal élő gyermekek köre, akikre korábban vonat kozott ez a törvényhely. Erről beszéltem az általános vita kezdetén bővebben. Meggyőződésem továbbra is, és nem tudtak meggyőzni a bizottsági ülésen megszólalók, hogy felhígul a több figyelmet és törődést érdemlő gyermekek tábora, ha elfogadja az Országgyű lés ezt a parttalanul értelmezhető új fogalmat. Hiszen minden gyermek sajátos nevelést igényel, maga a fogalom tagadja a pedagógia alapelveit. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Stolár Mihály képviselő úr kö vetkezik, FideszMagyar Polgári Párt. (Sic!) STOLÁR MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita során körülbelül ilyen tájban, fél tízkor kicsit pontatlanul fogalmaztam, mert azt mondtam, ne hezményezem azt, hogy a nyilvánosság kizárása nélkül folyik a vita. Természetesen én úgy gondoltam, hogy a nyilvánosság kizárásával. Most ez újra megerősödik bennem; úgy tűnik, mintha a kormánypárt Búvár Kund cselekedetét próbálná követni, és az éjszaka le ple alatt a közoktatási törvény hajóját próbálná megfúrni. Néhányan ebben a szakaszban már jó sok ajánlásra kitértek, én háromhoz szeretnék csatlakozni. Az első az ajánlás 10. pontja, a 3. §, a közoktatási törvény 7. § (2) bekezdése, amely a magántanulói s tátus létesítését taglalja. A mi javaslatunk arra irányul, hogy jogszabályban kelljen szabályozni azt, ki válhat magántanulóvá, illetve milyen folyamat következményeként válhat magántanulóvá. Ne legyünk szemérmesek, akik itt vagyunk, mindnyájan iskolákban tevékenykedünk, úgy tűnik, és találkoztunk már olyannal, ha nem is a saját munkánk során, de legalábbis a környezetünkben levő pedagógustársaink úgy próbáltak megválni tanulóktól nem túl helyes módon, hogy azt mondták, hogy nem buktatunk meg, illetve nem f olytatjuk le a fegyelmit, ha másik iskolába mész vagy magántanulóvá válsz. Azt gondolom, hogy a felelősség alól való kibújásra való ösztönzés, ha ezt a magántanulóvá válást jogszabályban nem rögzítjük. Megfontolásra ajánlom, hogy ezt mégiscsak támogatni ke llene. Az ajánlás 17. pontjában a folyamatosan egymásra épülésnél - tudja mindenki most már, hogy miről van szó, Pánczél képviselőtársam elég hosszasan beszélt róla - logikai ellentmondást látok. Ha már egyszer belekerül ez a folyamatosan egymásra épülés, amit természetesen nem tartunk helyesnek az elhangzott érvek alapján, akkor nem érthető az, hogy miért csak a nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül szükséges ez. Ehhez kapcsolódó módosító indítványt fogunk benyújtani. Az utolsó, amelyhez szólni szeretnék, az a 22. pont. Itt gyakorlati példát szeretnék mondani. Előfordulhat az, hogy a szülő egyházi vagy alapítványi iskolába íratja be gyermekét, de valamilyen élethelyzet folytán a településről elköltöznek, máshova kerülnek, és azon a településen nem működtetnek ugyanilyen jellegű intézményt. Ezért gondoljuk mi azt, hogy egyes iskolatípusok kötelező és közös követelményeit a nemzeti alaptantervbe be kell építeni. Ez a gyerek érdekét
