Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
333 Az Ügyvédi Kamara tagjainak a szakma iránti felelőssége a napi munkában lényegében már kialakította ezt a gyakorlatot. Ez a szabály ozás oly módon kapcsolódik a jogharmonizációs rendelkezésekhez, hogy ennek alapján az európai közösségi jogász is jogosult lesz az ellenjegyzésre, viszont azokban az ügyekben, amelyekben a képviselet kötelező, csak akkor járhat el, ha együttműködési szerző dést kötött magyar ügyvéddel. A javaslat alapján az európai közösségi jogász részére a legnagyobb fokú integrációt biztosítja az, hogy a névjegyzékbe felvett, állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató személy kérelmére felvételt nyer az Ügyvédi Kama rába, ha megfelel az ügyvédi törvényben megjelölt felvételi feltételeknek. E feltételek közül kiemelendő, hogy az európai közösségi jogásznak az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes me ghallgatáson, hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenységét három éven át megszakítás nélkül folytatta hazánkban, személyes meghallgatáson pedig bizonyítania kell, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásá hoz szükséges szintű magyarnyelvtudással. E feltételek véleményem szerint együttesen garantálják azt, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara eddigi munkájának szakmai színvonala változatlan maradhasson, sőt esetleg javulhasson. A javaslat az irányelvekkel összhangb an meghatározza a társas működés formáit is, meghatározza az európai közösségi jogászok részére a kamarai közéletben való részvételre irányadó rendelkezéseket, valamint az ügyvédi kamarák közötti együttműködés főbb szabályait. A javaslat egyidejűleg rendez i az európai közösségi jogászok és a hazánkban már működő külföldi jogi tanácsadók egymáshoz való viszonyát is. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan elmondható, hogy az e törvényjavaslattal megalkotásra kerülő szabályozás elősegíti, hogy a csatlakozásunka t követően az európai közösségi jogászok oly módon kezdhessék meg tevékenységüket hazánk területén, hogy az a hazai ügyvédek részére ne járhasson sem szakmai, sem pedig egzisztenciális szempontból hátránnyal, ugyanakkor az ügyfelek részére szélesebb körben biztosítja azt a lehetőséget, hogy jogi problémáik megoldásához a lehető legmegfelelőbb segítséget vehessék igénybe. Kérem önöket, hogy az esetleges módosító javaslatok elfogadása után… - amelyekre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy amelyek szakmailag el fogadhatók, és nem ellentétesek az irányelvben foglalt kötelezettségeinkkel, mi készek vagyunk arra, hogy megfontoljuk és esetlegesen támogassuk. De itt szeretném már elöljáróban is kifejezni azon határozott szándékunkat, hogy kizárólag azoknak a módosító javaslatoknak tudunk a pártjára állni, amely módosító javaslatok valóban nem ellentétesek az irányelvben foglaltakkal. Egyébként természetesen nyitottak vagyunk. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most pedig megadom a szót Csákabonyi Balázs úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elő adója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság február 10én tárgyalta meg a törvényelőterjesztést. Az előterjesztés vitája élénk volt, felvetette azokat a problémákat, amelyek majd a gyakorlatban előfordulhat nak. Nevezetesen: ez a törvényjavaslat, tehát maga a harmonizáció hogyan, milyen formában és milyen mértékben érinti egyrészt a magyar jogkereső közönséget, másrészt pedig a magyar ügyvédség 8400as táborát. Többségi véleményként elöljáróban elmondhatom, h ogy a bizottság többsége a törvényjavaslat szakmai színvonalát, nyelvezetét igen jónak értékelte. Megállapította azt, hogy az előterjesztést megelőzte többszörös tanácskozás az országos és a budapesti ügyvédi kamarákkal, tehát a Magyar Ügyvédi Kamarával és a Budapesti Ügyvédi Kamarával, így a tervezet az egyeztetések során sokat
