Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
332 Az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapvető rendelkezései mellett két irányelv is szabályozza az ügyvéd i tevékenység gyakorlását. A mi jogalkotásunknak tehát ezeket az irányelveket és a Közösséget létrehozó szerződést kellett figyelembe vennie. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői tanulmányozták az egyes uniós tagállamok szabályozását, és a törvényjavaslat előkészítésekor ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vettük. Az irányelvek adaptálásáról, a lehetséges megoldási módozatokról a tárca a Magyar Ügyvédi Kamara képviselőivel is konzultált, nem is egy, hanem meglehetősen sok alkalommal. A javaslat előkészí tésében tehát ők is részt vettek, és a szakma egyetértésével készítettük el a javaslat végleges változatát. Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozásunkat követően az Európai Unió tagállamainak állampolgára, ha a saját tagállamában bejegyzett ügyvéd, a törvényj avaslatban használt fogalommal élve: európai közösségi jogász, három formában végezhet majd ügyvédi tevékenységet Magyarország területén. Egyrészt saját tagállamának szakmai megnevezése alatt eseti szolgáltatást nyújthat. Másrészt, ha állandó jelleggel kív án ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételét; a felvételt követően pedig ugyancsak a saját tagállam szakmai megnevezése alatt működhet. A harmadik esetben, ha az ügyvédi tevékenységet három éven át állandó jelleggel folytatta, kérheti a felvételét az Ügyvédi Kamarába, és a felvételt követően pedig jogosult lesz az ügyvéd szakmai megnevezés használatára, és minden tekintetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd rá, mint a magyar ügyv édekre. Ezeknek a lehetőségeknek a megteremtése az irányelvek szerint kötelező, az elhagyásukra nincs mód. Az Európai Unió valamelyik tagállamában bejegyzett ügyvéd az ügyvédekről szóló törvény általános szabályai szerint is kérheti az ügyvédi kamarai tago k sorába a felvételét, abban az esetben, ha a jogi diplomáját a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló jogszabály rendelkezései szerint elismerteti. A törvényjavaslat deklarálja azt a magyar ügyvédek részére nyitva álló lehetőséget is, ho gy a csatlakozást követően az Európai Unió tagállamaiban, az érintett állam szabályozásának keretei között, ügyvédi tevékenységet folytathatnak, hiszen nemcsak nekünk kell lehetővé tenni a külföldi ügyvédek számára az ügyvédi tevékenység folytatását hazánk ban, hanem a magyar ügyvédek is meg fogják kapni ezt a lehetőséget az Európai Unió valamennyi tagállamában. Őszintén remélem, hogy ez a lehetőség a magyar ügyvédségnek egy olyan új perspektívát is jelent, amellyel sokan lesznek képesek élni. A törvé nyjavaslat meghatározza az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvétel feltételeit, egyben megjelöli a felvételi kérelmeket elbíráló kamarák illetékességét is. Mint azt már említettem, a hazánk területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenysége t folytató személy köteles kérelmezni a felvételét az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe. Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységének hazánk területén történő megkezdése azonban a közösségi jog szerint nem köthető regisztrációs kötelezettséghez, ezért a törvényjavaslat csak az adatok egy meghatározott körére vonatkozóan írja elő - a tevékenység megkezdésétől függetlenül - a kamaránál történő bejelentési kötelezettséget. (13.00) A jogalkotónak, k ülönös tekintettel a jogkereső állampolgárok érdekeire is, ezzel a rendelkezéssel az a célja, hogy az eseti szolgáltatást nyújtó jogász se működhessen hazánkban teljesen ellenőrizetlenül. A javaslat azokban az ügyekben, amelyekben az ügyvédi ellenjegyzésse l ellátott okirathoz kapcsolódóan bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, ahol a jogi képviselet kötelező, előírja, hogy a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. E szabálynak az a célja, hogy az ellenjegyzés és a k ötelező képviselet ellátásának összekapcsolásával biztosítsa, hogy a két cselekményt adott ügyben ugyanaz az ügyvéd végezze.
