Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SÓS TAMÁS (MSZP):
3203 SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mint az iménti hozzászólás is mutatja, egy alaposan előkészített, magas színvonalú előterjesztésről van szó, amely egyrészt megfelel az eur ópai uniós jogharmonizációs követelményeknek, másrészt a magyarországi sajátosságokra is magas színvonalon választ ad. Én öt kérdést szeretnék kiemelni. Elsőként: úgy gondolom, egy nagyon izgalmas kérdés, a biztosításközvetítői intézményrendszer gyökeres r eformja is megfogalmazódik. A tervezet egyik legelőremutatóbb pontja a biztosításközvetítők, ügynökök, brókerek tevékenységének újraszabályozása. A tervezet az Unió nemrég elfogadott közvetítői irányelvével teljes összhangban a hazai piac és fogyasztók szá mára is kedvezőbb helyzetet teremt, amikor előírja az egységes közvetítői nyilvántartás felállítását, melynek révén az egyes közvetítők pályája követhetővé és kiszámíthatóbbá válik, egyben az eddigieknél magasabb szintű képzettségi követelményeket is támas zt. Ezen túlmenően az úgynevezett független biztosításközvetítők tekintetében - vagyis azok esetében, akik nem a biztosító felelősségvállalása mellett, hanem saját felelősségükre közvetítenek biztosításokat - az általuk az ügyfeleknek okozott károkra egy v alóban európai szintű felelősségbiztosítás megkötését, valamint az ügyfelek pénzének elkülönített számlán való kezelését is jelenti. Az alapvető változásokat hozó szabályok a legteljesebb szakmai konszenzus mellett kerültek rögzítésre. Úgy teremti meg a bi ztosításközvetítői szakma valódi és megbecsült szakmává válásának alapjait, hogy egyben az ügyfelek, a fogyasztók helyzete és biztonsága jelentős mértékben javul. A tervezet és természetesen az azt előkészítő pénzügyminisztériumi apparátus külön érdeme az, hogy olyan EUirányelveket sikerült magas színvonalon a törvénybe átültetni, mely a törvényelőkészítés utolsó fázisában került elfogadásra. Éppen ezért nincsen jogalkalmazási gyakorlata a többi uniós tagállamban. A második, amit szeretnék szóba hozni, a szavatoló tőkekövetelmények EUs szintre emelése. A biztosítók fizetőképességének, ezen keresztül az ügyfelek biztonságának legfontosabb biztosítéka a biztosítókkal szemben támasztott követelmény, az úgynevezett szavatoló tőke megfelelő szintjének fenntart ása. Ennek minimális szintjét, az ugyancsak nemrég elfogadott uniós szabályozással összhangban, számottevően megemeli a tervezet, egyszerre felelve meg az EU harmonizációs és ügyfélvédelmi követelményeinek. A harmadik gondolat a biztosítási adatvédelem szabályainak kiegészítése. A pénzügyi szolgáltatók által kezelt adatok védelme a pénzügyi szektor minden szereplőjénél, a bankoknál, befektetési szolgáltatóknál, nyugdíjpénztáraknál és természetesen a biztosító knál is kiemelt jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy az egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények mind részletes szabályokat tartalmaznak bank, értékpapír, pénztár- és biztosítási titokról. A tervezet a biztosítási titokra vonatkozó szabályok te kintetében - ez elsősorban az előterjesztők szakmai bátorságát dicséri - jelentős szabályozási előrelépést hoz, mivel szerves egységgé kívánja formálni az adatvédelmi törvény általános és a biztosítási közjogi törvény speciális adatvédelmi szabályait, felo ldva ezzel - és egyben példát mutatva a többi pénzügyi szervezet tevékenységét szabályozó törvény számára - a két szabályozás között meglévő ellentmondásokat, s egyben gondoskodva ügyfelek millió adatainak még gondosabb védelméről. A negyedik, amiről szere tnék szólni, az összevont alapú felügyelet jogi kereteinek megteremtése. Az egyes pénzügyi szolgáltatók - így különösen a bankok, a biztosítók - tulajdonosi összefonódása természetes velejárója az egyre integráltabb pénzügyi szolgáltatásokat követelő piaci folyamatoknak. Ez ugyanakkor természetesen új kihívásokat jelent a felügyelő hatóság és a jogalkotás számára is, hiszen egy sokkal bonyolultabb közgazdasági környezetben kell megteremteniük a biztonságos működés felügyeleti kontrolljának eszközeit. Ezt az eszközrendszert teremti most meg - egyben többéves hiányt is pótolva - a tervezet az összevont alapú felügyelet EUkonform szabályainak megalkotásával, melynek révén közvetlenül
