Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz):
3128 Nekünk tehát önkormányzati szempontból mi a legfontosabb? A legfontosabb az ember. Nemcsak a beteg - az ember. Az ember, aki megőrzi az egészségét, őrizze meg minél tovább, és ha beteg, akkor mindent tudjunk megten ni a gyógyulása érdekében. És az ember, aki egészségügyi dolgozó is; aki egzisztenciális biztonságban élő, nyugodt, pihent orvos és ápoló kell hogy legyen. És működőképes önkormányzati intézmények fontosak nekünk mint fenntartóknak, hogy az ingatlanok és a z eszközök biztonságban működtethetők és fejleszthetők legyenek, hogy fizetőképes legyen az intézményünk, hogy az intézmény szakmai műhely is tudjon lenni, felkészült és innovatív dolgozókkal. Mindezekből, amiket elmondtam, következik néhány dolog. Érdekel tek vagyunk mi, önkormányzatok az egészségügyi rendszer átalakításában, és ezért partnerek is. Az egészségügyi dolgozók tavalyi béremelése nyugalmat és bizalmat eredményezett a szférában. Az intézmények működésének átalakításáról most a parlamentben folyó törvény számomra nem privatizációs törvény, nem arról szól, hogy ki lesz a tulajdonos, hanem arról, hogy szabályozott forrásbevonás, tőkebevonás történik az egészségügybe. Egy ellenzéki képviselőtársam itt azt mondta, hogy rá akarjuk bízni az egészségügyi reformot a tőkére. Nem akarjuk rábízni - segítségül akarjuk hívni a tőkét. Nem az intézmények kötelező jövőbeni működési módját írja elő ez a törvény, hanem egy lehetőséget szabályoz, és aki nem akarja ezt a lehetőséget és nem akar átalakulni, azt senki ne m fogja, egyetlen fenntartót sem fognak arra kényszeríteni, hogy átalakítása az intézményét. Viszont megakadályozza a kimazsolázást, megakadályozza azt, hogy a jól finanszírozott tevékenységeket kivigye a vállalkozás, és a rosszul finanszírozott, nehezen m űködtethető maradékkal pedig kínlódjon az önkormányzat. A közpénzek hatékony felhasználása is nagyon fontos, és bár azt mondjuk, hogy az egészségügy alulfinanszírozott, én csornai példát tudok mondani arra, hogy az irányított betegellátási modellkísérletbe n bizony az országos átlaghoz képest hihetetlen megtakarításokat értünk el három év alatt. 2000ben 30 millió forintot takarított meg az országos átlaghoz képest a kórház, 2001ben már Csorna és Mosonmagyaróvár és a 34 háziorvos közösen úgy 80 milliót, hog y ez a csornai kórházra eső rész volt, és kapaszkodjanak meg, 2002ben 588 milliót a két intézmény és a 34 háziorvosi körzet együtt, amiből a csornai kórházra 131 millió forint jutott. Tehát van belső tartalék is. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szól ó törvény rendezi a dolgozók helyzetét, attól függetlenül, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak; én azt hiszem, ez nagyon fontos dolog. Én megértem azokat, akik aggódnak. Információ hiányában könnyen éled a félelem, és sajnos sok hazugságot hallanak, ma is volt itt három szembetűnő. Csáky András itt politikai üldözésről is vizionált. A mi kórházigazgatónk a jobboldali pártok közös polgármesterjelöltje volt az ősszel, a csornaiak bölcsessége eredményeképpen mind a ketten maradtunk a helyünkön, és maradt a kölcsönös tisztelet és a jó együttműködés is köztünk. Selmeczi Gabriella azt jósolta, hogy a betegeknek fizetni kell - én ennek nyomát nem találtam az előterjesztett törvényjavaslatokban. A szolgáltatást jövőre is és a jövőben is a társadalombiztosítás vá sárolja a betegek számára, és a beteg ahogy ma nem tudja, a jövőben sem fogja tudni, hogy magán, állami vagy önkormányzati tulajdonú ellátást kape. És végül: ezrek vagy akár százezrek fogják elveszíteni az állásukat. Én viszont fenntartóként azt tapaszta lom, hogy nagyon nehéz egészségügyi dolgozót kapni, jelen pillanatban munkaerőhiány van, viszont a jobb munkakörülmények esetén vissza fognak jönni a dolgozók. A célunk tehát az, hogy az emberek minél tovább maradjanak egészségesek, a betegek társadalmi és földrajzi különbségtől függetlenül kapják meg az ellátásokat, a szegény ne legyen beteg, a beteg pedig ne szegényedjen el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felsz ólalásra következik Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz) :
