Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
3059 A jelenlegi törvényből az idő rövidsége miatt csak egy példát szeretnék kiemelni, a céltermeltetést. A 2. § felsorolásában, a 32. pontban a céltermeltetés meghatá rozása így szól: “Tagállamokon kívüli ország természetes vagy jogi személyével, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságával kötött szerződés alapján a Magyar Köztársaság területén szaporítóanyag termesztése azzal a céllal, hogy az előállított s zaporítóanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről kiszállítsák.” Az előző, 1996. évi CXXXI. törvény 15. §ának (2) bekezdésében ez áll: “Vetőmagexport céltermeltetés céljából; az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő vetőmagot, szaporítóan yagot csak abban az esetben lehet előállítani, ha annak szaporításából származó teljes termést vetőmagként, illetve szaporítóanyagként kiszállítják az országból. Belföldön tilos vetőmagként, szaporítóanyagként felhasználni a bármely okból visszamaradt vető magot, szaporítóanyagot.” A jelenlegi törvény 15. §ának (4) bekezdése szintén korlátozza a céltermeltetésből visszamaradt vetőmag felhasználását, de már csak az Európai Unión kívüli országokra vonatkozóan. Milyen veszéllyel járhat az, hogy az EUtagország ok gyengébb minőségű, a jelenlegi magyar szabványoknak nem megfelelő vetőmagot korlátozás nélkül termeltethetik és értékesíthetik hazánkban? Ez tönkreteheti a kutatóintézeteink és nemesítőink által eddig elért eredményeket. Lehet, hogy megint húsz évet kel l majd várnunk ahhoz, hogy újból élvonalba kerülhessünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztel t Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet, úgy érzem, túl nagy vitát nem válthat ki, hiszen a szakma átbeszélte az egészet, és úgy érzem, hogy a módosító indítványaik jelentős része meg is jelent ebben a törvénytervezetben. Tény és való: adottságaink, nemesí tőink eddigi jó tevékenysége mind alapot ad arra, hogy ez az ágazat továbbfejlődjön. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy mivel intenzív kultúráról van szó, egyhektárnyi területen vagy egységnyi területen komoly értéket lehet előállítani, tehát foglalkoztatá s szempontjából sem utolsó tevékenység. Tehát mindenféleképpen szorgalmazni kell az eddig itthon felhalmozott tapasztalatokat, meg kell menteni, illetve hasznosítani kell az eddigi genetikai állományt. (19.20) Vannak olyan területek, ahol úgy érzem, ezt tu djuk is folytatni, ilyenre gondolok például a búza tekintetében. Azt kell mondanom, hogy kukoricában sajnos a nagy nemzetközi verseny miatt már kissé hátrányba szorultunk, de itt is vannak komoly pozícióink. S nagyon fontosnak tartom a zöldségvetőmagvainkn ak, zöldségnemesítésünknek is azt a potenciálját, ami még megvan. Viszont ahhoz, hogy a nemzetközi szintéren, így az EU színterén is talpon tudjon maradni ez az ágazat, úgy érzem, bizonyos korrekcióra szorul ez a törvénytervezet. Ugyanis olyan, a szakma sz erint pluszfeladatokat, illetve költségeket ró ez a törvénytervezet a nemesítőkre, a szaporítóanyagelőállítókra, ami rontja a versenyképességüket. Elsősorban itt arról van szó, hogy ha már egy fajtát elismertek és megkapta az állami elismerést, akkor enne k a fenntartása és ennek az anyagnak a kezelése a nemesítőnek elsődleges érdeke, mert csak így tud jogdíjat beszedni, így tud pénzhez jutni. Az OMI szerepét elsősorban a regisztrációra és az ellenőrzésre kellene szorítani, nem további pluszköltségeket róni a vetőmagelőállító, illetve nemesítő nyakába. De ezt a későbbiek során, remélem, módosító indítványokkal, bizottsági módosító indítványokkal, illetve kicsit szemléletváltással sikerül majd megváltoztatnunk és pozitív irányba elvinni. Tehát összességében , általánosságban ennyit tudnék mondani. S még egyszer egy félmondat ahhoz, hogy amit eddig nem termeltünk, azt is próbáljuk meg. Szóval, hiába jók az adottságok, hiába vannak jó nemesítőink, vannak bizonyos dolgok, amit nem
