Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3058 világhíres kutatóintézetből Hajdu Edit és Ésik Andrásné legutóbbi publikációja - tehát velük és másokkal együtt mondom azt tisztelettel, és mondom azt tudományos alapokra is hivatkozva, hogy azért, mert eddig nem volt és azért, mert nem ment, nehéz a feladat… Vannak olyan szőlőfajták, amelyek két hónappal korábban érnek, mint mások, a korai szőlőfajták beérése és azoknak azután a szárítása, hogy ahhoz vane napsugár - emlékszem, ismerem a tudósoknak a szempontj ait , hogy vane akkor, abban a szezonban, abban a hónapban annyi meleg nap Magyarországon, és mennyi a páratartalom, ezek olyan témák, amelyekkel szembe kell nézni. Tehát nem fogadom el, és nemcsak magam, hanem a tudóstársak véleménye alapján, hogy ehhez hozzá se nyúljunk. Voltak olyan témák, amelyekhez, a tudósok azt mondták, nem lehet hozzányúlni. Ezelőtt száz évvel a világ akkor legnagyobb fizikusa, a világ legnagyobb tudósa azt mondta, hogy repülni pedig nem lehet, az ember nem repülhet, a világ legna gyobb fizikusa mondta, mert - és érvelt, hogy miért nem. Az emberi fejlődésben ilyen érvek gyakran voltak. Tanácsolom, hogy hagyjuk az ajtót nyitva. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kékkő i Zoltán képviselő úrnak, ötperces időkeretben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk, ennek a törvénynek a tárgyalása több képviselő t is megérdemelt volna. Nagyon fontos törvény általános vitája van most napirenden, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Hogy miért is mondom ezt, anna k az az oka, hogy az EUhoz való csatlakozásunk után meghatározó szerepet kap az Unión belül a szaporítóanyagok magyarországi előállítása és forgalmazása. Az általános indoklásban olvasható, hogy Magyarország a világ vetőmagexportőrei között a 11., az Euró pai Unió bővítés utáni tagállamait tekintve a 3. helyen van. Mint az egyik napirend utáni felszólalásomban említettem, már a XIX. század kitermelte hazánkban a biológia magyar úttörőit, amikor még nem volt kötelező sem nyugatra, sem keletre tekintenünk mez őgazdasági vonalon minták után. Ők a speciális magyar viszonyokra meg tudták adni azokat a módszereket, amelyek mintát szolgáltathattak a Nyugat részére is, hiszen nálunk található az a termőtalaj, olyan időjárás, amely a napfényes órák számával kiemelkedő produktumokat tud létrehozni. A magyar tudás által kinemesített gabonafajták sikértartalmát, gyümölcseink, zöldségeink ízét és keresettségét a legfejlettebb technikával rendelkező Nyugaton is csak irigyelni tudják. Az általános indoklásban olvasható még, hogy a második világháború okozta károk miatt a növénytermelés színvonala mélypontra süllyedt, és csak a hatvanas évek második felében indult újra fejlődésnek. A húsz év kiesését nemcsak a második világháború okozta, hanem az is, hogy magasabb kultúrfokon álló népünket erőszakuralomnak vetették azáltal, hogy arra kényszerítettek bennünket, hogy mindenben keletre tekintsünk, és elveszítve ítélőképességünket azt vegyük követendő példának, ami világviszonylatban a leggyatrább körülményeket teremtette az ott él ő emberek számára. A hatvanas évek második felében mezőgazdaságunk valóban fejlődésnek indult, belátván, hogy nekünk nem kelet felé kell tekintenünk, hanem a nyugati technológiát kell átvennünk. Ekkor alakult meg az első termelési rendszer, a CPS, majd azt továbbiak követték. Lehetővé vált, hogy a világ legnagyobb nemesítői, vetőmagtermeltető cégei megjelenhettek hazánkban. Ez valóban serkentőleg hatott a hazai nemesítésre és a vetőmagtermelésre. Így váltunk az 1980as évek elejére Európa egyik legjelentős ebb vetőmagtermelő és exportáló országává. Kutatóintézeteink, nemesítőink olyan fajtákat nemesítettek, amelyek révén a világ felfigyelt ránk, és vetőmagtermesztésben újból az élvonalba kerültünk. Ez sok esetben annak is köszönhető volt, hogy a minőségi kö vetelmények nálunk szigorúbbak voltak, mint más országokban. Ebből most sem szabad engednünk.
