Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3052 mondhatni, operatív módon válnak jogosulttá a tulajdonosi szerkezet megváltoztatásához, tehát még privatizációs eljárásra sem lenne szükség. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó rendelkezéseit, azok célját és indokolását is te kintve támogathatónak, a hatályos Gt.ből ismert egyesüléshez viszonyított bemutatását korrektnek tartjuk. Lényegében hasonló a véleményünk a cégtörvény módosítására irányuló tervezetről, illetve tervezetekről is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államt itkár Úr! Az elmondottakkal összhangban a FideszMagyar Polgári Párt a gazdasági társasági törvény módosítására irányuló javaslatot a kifogásolt részek elhagyására irányuló módosító javaslataink elfogadása esetén, az előterjesztés egyéb részeit pedig az es etleges pontosítást szolgáló módosító javaslatok benyújtása mellett tudja támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Most az SZDSZ szónoka következik; megadom a szót Bőhm András képv iselő úrnak. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem készültem jogtörténeti elemzésre, de meg kell hogy mondjam, hogy nem tudok kitérni ez elől, miután Fónagy képviselő úr felszólalását meghallottam, é s azt is, habár személyes kérdés, de személyes kérdésként hadd mondjam el, hogy rendkívül csodálkozom, hogy pont Fónagy képviselő úrtól hallottam azt a jogtörténeti fejtegetést, ami az 1988as, a gazdasági társaságokról szóló első törvénnyel kapcsolatos. H add mondjam el, hogy bennem az élt, hogy az akkor létező, és Fónagy képviselő úr által is legalább annyira ismert, mint általam ismert politikai viszonyok között akkor is és most is én ezt egy áttörésnek ítéltem meg. Áttörésnek ítéltem meg, pontosan a piac gazdaságra való áttérés érdekében. És ez nem ideológiaipolitikai kérdés volt, hanem egy rendkívül fontos lépés 1990 felé, és általunk akkor és ma is elismert kiváló szakértők készítették ezt a törvényt, ami nemcsak törvény volt, emlékezzünk vissza az akko r megalakult gazdasági munkaközösségek ezreire, tízezreire, a vállalati gazdasági munkaközösségekre, ami csírája volt az átalakuló állami vállalatoknak. Ha ezt azzal lehet illetni úgy szakmai szempontból, mint politikai szempontból, még egyszer mondom, az akkor ismert politikai viszonyok között, és nem azt mondani… - ez nem elvárás, tehát én csak a csodálkozásom miatt mondom, mert persze mindenki szabadon szól, és mondja el a véleményét vagy a pártjának a véleményét. Én azt gondolom, hogy erre büszkék lehet ünk, visszamenőleg is, hogy Magyarországon már 1988ban a KGST viszonyai között nálunk gazdasági munkaközösségek, icipici kis - egymillió forintos törzstőkéjű - kft.k és hasonlók kezdtek el működni, és akkor a részvénytársaságok működése valóban még egy k ödös jövőbe vesző valamiféle elképzelés volt. Tehát én azt gondolom, hogy az akkoriaknak, az akkori szerzőknek és jogalkalmazóknak, jogalkotóknak ennyi elégtétellel legalább a magam részéről tartozom, hogy ezért az utódok köszönettel tartoznak az akkor tör téntekért, és én azt gondolom, hogy a magyar piacgazdaság is köszönettel tartozik. Az előttünk lévő jogszabály már a többedik módosítás, mert itt több novelláció történt persze a társasági törvényekkel kapcsolatban, megint csak - ahogy államtitkár úr mondt a, a jogharmonizációs feladatok miatt érdekes - kötelező módon. Néhány olyan elemmel szeretnék foglalkozni, amit kiemelkedően fontosnak tartok, és ezek között egykettő van - szerencsémre , amiről itt a kollégák nem szóltak, tehát módon van elmondani, hog y annak is jelentősége van azért.
