Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3053 Természetesen a részvényfajták között - mindenki említette - lényeges, bár ezt majd csak a forgalomban fogjuk tudni megismerni, a működésben, a visszaváltható részvénynek a fogalmát. Ez egy abszolút forgalmi kérdés, a törv ény lehetőséget ad az alkalmazására, feltétlenül jelentősége van. Amiről nem esett szó, és én, legalábbis a magam részéről fontosnak tartom, hogy a magyar társasági jogban létezett - most én kérek elnézést - egy aberrált szabály, ami szemben állt a közössé gi joggal és minden társasági jogot modern módon alkalmazó állam jogával, ez az, hogy záros határidő, egy év volt előírva a részvénytársaságnak, hogy ha saját részvényeket szerez, azt egy éven belül el kell idegeníteni. (18.50) Ezt az igazából megfejthetet len okból a társasági törvénybe került korlátozást, mert ez az, mert ez üzleti viszonyokra, piaci helyzetre, tulajdonosi döntésekre semmiféle tekintettel nincs, tehát egy olyan határidőt ír elő, ami üzletmenet, üzleti elképzelések szempontjából vagy szeren csés, vagy nem, de lényeg az, hogy ez a korlátozás kikerül a társasági törvényből, és ezt mindenképpen szeretném üdvözölni, ideje volt. Igazából a lényegesebb változások a cégbírósági eljárással kapcsolatosak. Itt szeretném azt a természetes jelenséget, el várást említeni, ami azért mégiscsak kiemelendő, hogy ettől kezdve az EU hivatalos lapjában is közzé kell tenni a magyar cégjogban történő változásokat, és ez feltétlenül szimbolikus jelentőséggel bír. Itt nagyon helyesen említés történt, és én is üdvözöln i tudom, hogy a tulajdonosoknak van egy közvetlen felelőssége a cégeikért. Tehát akik a cég működésének helyreállítására képesek - ezek nyilván minősített arányban tulajdonosok , azoktól meg is kell követelni, hogy a cég működését valós viszonyok közé hel yreállítsák, és az 50 százalékot meghaladó minősített tulajdonosok, tehát az 5075 százalékos, s a többi tulajdonosok kimentési lehetőség mellett, de közvetlen felelősséggel tartoznak a részvénytársaság tartozásaiért. A kimentési lehetőség azt jelenti, hog y nekik kell bizonyítani, hogy a részvénytársaság működtetése körében úgy jártak el, ahogy az elvárható lett volna. Igen fontos kérdésnek gondolom én is a vagyonrendezéssel kapcsolatos szabályozást. Igazából nem is gondolom, hogy ez hitelezővédelmi kérdés, mert az esetek kisebb részében van ennek praktikus értelme a hitelezők kielégítése szempontjából. Inkább egy tisztázatlan jogi helyzet rendezése, ami sokkal gyakoribb az életben, tehát hogy egy ingatlan, egy gépjármű, egy gép tulajdonjogával, egy banki kö veteléssel kapcsolatosan merül föl az, hogy egy korábban már rég törölt cégnek van tulajdoni igénye, kötelmi jellegű követelése, és ennek a megoldásához ez a törvényben szabályozott vagyonrendezési eljárás segítséget nyújt. Tehát még egyszer, én ezt nem el sősorban hitelezővédelmi kérdésnek tartom, de ott is fölmerülhet ennek a szerepe és jelentősége. Amiről még beszélni szeretnék, ez az üzleti szempontból teljesen helyes hat hónapos igényérvényesítési lehetőség, tehát az érvénytelen okirattal visszavetített perlési lehetőség, amit az indokolás semmisségi pernek is említ. Most veszem magamnak a bátorságot, és ez tényleg az, hogy egy Igazságügyi Minisztérium által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban tegyek föl rendszerbeli, jogrendszerbeli kérdéseket, h ogy helyese. Különösen az indokolásnak a semmisségi perrel kapcsolatos megfogalmazása veti föl a kérdéseket, de maga a törvényszöveg is, azt gondolom, indokoltan vethet fel kérdéseket, miszerint a Ptk.val való összhang megteremtése nem látszik tökéletesn ek. Tehát a törvényjavaslat természetszerűen azt kívánja szabályozni, hogy semmisség címén se lehessen a cég bejegyzését törölni a törvényben meghatározott hat hónap elteltével. De akkor célszerűnek látszik úgy a törvényben és különösen az indoklásnál arró l beszélni, hogy ahogy az ingatlannyilvántartásban létezik törlési per érvénytelenség jogcímén, úgy a cégnyilvántartásban is megfontolandó, hogy a cégbejegyzés törlésére érvénytelenség jogcímén csak hat hónapon belül kerülhet sor; a további részletekre ne m térnék ki. Miért gondolom, hogy ez szükséges? Mert a Ptk.nak vannak a semmisséggel kapcsolatos szabályai. Arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, külön eljárásra nincs szükség, és hivatalból észlelni kell. Annak a megfontolását javaslom az előterjesztőn ek, hogy itt koherenciazavar állhat
