Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3050 Összességében: még egyszer jó szívvel ajánlom elfogadásra a törvényt, és kérem mind a kormánypárti, mind az ellenzéki k épviselőtársakat, hogy hasonló szellemben viszonyuljanak ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, aki a Fidesz véleményét ismerteti. DR. FÓNAGY JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita tárgyát képező T/3803. számú törvény javaslat többszörösen összetett címére utalva engedjék meg, hogy eltérjek a tervezett szerkezeti felépítéstől, s mondandómat a társasági törvényhez kapcsolódó mondatokkal kezdjem. Magyarországon - megelőzve a többi volt szocialista országot - 1988ban létr ehozták a gazdasági társaságokról szóló törvényt, s azt '89. január 1jén hatályba is léptették. A szóban forgó törvény kétségtelenül nagy jelentőségű volt akkor, s visszatekintve ma is annak minősíthető, hiszen nagyon lényeges gazdasági és politikai követ kezményekkel járt. A törvény jelentőségéről mondottak akkor is igazak, ha meg kell állapítanunk, hogy a korabeli jogrendszerben e törvény hatályba léptetésével - a következmények ismeretében az erre irányuló szándékot sem kizárható módon - zűrzavar keletke zett. A magántulajdonú társas üzleti vállalkozások működtetésének feltételeit megállapítani hivatott törvényt nem átallották azzal indokolni s úgy is publikálni, hogy annak célja a szocialista piacgazdaság szervezeti kereteinek megteremtése. A törvény kora beli miniszteri indokolásában még ezen is túlmenve a törvény várható hatásaként vitatták a szocialista tulajdonviszonyok változtatásának szükségességét, s hangsúlyozták a szocialista tulajdonformák elsődlegességét. Az önmagában is súlyos zavart okozhat, ha egy törvény indokolása képmutató, a valós cél kimondása, megvilágítása helyett azt leplezni törekszik. 1988ban azonban nem csak erről volt szó. A tulajdonjog átfogó reformjának jogrendszerbeli kidolgozása helyett - csakúgy, mint akik az emeleten kezdik e gy ház építését - hatályba léptették a társasági törvényt, aminek hatására feloldhatatlan ellentmondásoktól, joghézagoktól hemzsegett a magyar jogrendszer. Az összeomlás következtében az így előidézett zűrzavarból ma is jól ismert nyertesek kerültek ki, s rengeteg vesztes esett áldozatul. Ezért van az, hogy mind a mai napig a társasági törvény címének puszta említése az emberek jelentős részének gyanakvását és ellenérzését váltja ki. A hatályos társasági törvény módosításának vitája kapcsán a Gt. jelentőség ének ismételt hangsúlyozása mellett azért elevenítettem fel a negatív történelmi előzményeket, hogy hangsúlyozzam a módosítások valós céljára irányuló, korrekt indokolás szükségességét, társadalmi követelményét a ködösítés, a jogi sztereotípiák, a hatalmon lévő gazdaságpolitika fondorlatainak leplezése helyett. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos 1997. évi CXLIV. törvény általános indokolásában többek között a következőket rögzítették. A magyar társasági jog közelítése az Európai Közösség irányel veihez viszonylag egyszerű feladat, mert az a német társasági jogi hagyományokra épül. Ebből következően már a korábbi, tehát az 1988. évi Gt. is lényegében megfelelt a közösség társasági jogi irányelveinek, és csak a hitelezővédelem terén kell a szemlélet módban változtatni az európai jogfelfogáshoz való közelítés jegyében. Megjegyzem, hogy a korabeli előterjesztők itt a hitelezővédelem tekintetében az apport szabályozására utaltak. Ezeket az 1997. évi társasági törvény miniszteri indokolásában megfogalmazo tt állításokat több ok miatt vagyok kénytelen most felidézni. (18.40)
