Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3049 Ami a cégeljárási törvény módosítását illeti: én itt három momentumra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, amiről ugyan érintőlegesen szót ejtett államtitkár úr, de igazából nem esett róla szó, az, hogy jövő év janu ár 1jétől a Cégközlöny már csak elektronikus úton lesz elérhető. Ezt - ha szabad egy ilyen kifejezéssel élnem - forradalmi jellegű újításnak is tekintem. Ugyan már most is elérhető a Cégközlöny online rendszerben, de ez előrevetíti azt, amit az államtitk ár úr a későbbiekben mondott, hogy az elkövetkező években mód és lehetőség lesz arra, hogy elektronikus úton lehessen cégadatokat, illetőleg bejegyzési kérelmeket, változásbejegyzési kérelmeket továbbítani a cégbíróságokhoz. Ez, mint minden, természetesen pénzbe kerül, tehát kellő alapossággal fel kell majd mérni, hogy ez milyen költségvonzattal jár. De azt hiszem, hogy mind a cégbíróságokat, mind az ügyfeleket, ügyvédeket, cégeket, adott esetben közjegyzőket meglehetősen jól mentesíteni fogja az alól, hogy adatok irdatlan mennyiségét írott formában tárolják, legyen szó akár a Cégközlönyről, hiszen tudjuk, hogy egy Cégközlöny vastagsága adott esetben a másfél decimétert is eléri, tehát 15 centiméter is lehet. Ezt elég tárolni, és én azt hiszem, hogy ennél so kkal jobb forma, ha ez elektronikus úton történik. A másik, amiről államtitkár úr is szót ejtett, de én a napi joggyakorlat szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartom, a törlési eljárás pontosítása. A cégbíróságok mind a mai napig - amennyire én gyakor ló ügyvédként látom - nem igazából tudták érvényesíteni ennek a jogintézménynek a jelentőségét. Ugyanis nem voltak meg azok az eljárási szabályok, amelyek ennek az alkalmazását kellő körültekintéssel szabályozták volna. Én azt hiszem, hogy ez a törvénymódo sítás, ami remélhetőleg a közeljövőben elfogadásra kerül, megteremti annak a lehetőségét, hogy valóban csak azok a cégek kerüljenek törlésre, amelyek fantomizálódtak, és nem jelentenek aktív szereplést a gazdasági életben. Ezzel összefüggésben rendkívül je lentősnek tartom azt, hogy a törvényalkotó, illetőleg a törvény előkészítője, ha úgy tetszik, rájött arra, hogy itt nemcsak a cég képviselőit, hanem a cég tulajdonosait is kellőképpen tetten kell érni azért, hogy egy cég lehetőleg ne fantomizálódjon. Ezért tartom jelentősnek azt, hogy a jelentős többséggel, illetőleg közvetlen befolyással rendelkező tagokat kellő és óvatos eljárásra inti az új törvény a vonatkozásban, hogy éljenek a tagsági jogviszonyukkal, mert adott esetben elveszíthetik azt a korlátozott felelősséget, ami egyébként a törvény alapján őket megilleti. A harmadik dolog, ami ide kívánkozik, és ugyancsak szó esett már róla, az úgynevezett vagyonrendezési eljárás. Rendkívül fontosnak tartom, hogy végre ez is kellő szabályozottságot nyer a cégelj árási törvényben, még akkor is, ha eljárási törvénybe kerülnek bele adott esetben anyagi jellegű jogszabályok. Ugyanis a napi gyakorlatból látom és tudom, hogy sok esetben felszámolási, végelszámolási eljárásokat követően a legnagyobb körültekintés mellett is előkerülnek olyan vagyoni elemek, amelyek az adott, már törölt cég tulajdonát képezték. Ez az eljárás kellő szabályozottságot ad ahhoz, hogy ezek azt követően, hogy a cég a cégnyilvántartásból törlésre került, mégis megfelelően rendezettek legyenek. Ös szességében tehát azt kell mondanom, hogy egy magas színvonalú, jól előkészített, kellően megindokolt törvényjavaslattal állunk szemben, amit ismételten csak jó szívvel tudok megvitatásra és elfogadásra ajánlani az Országgyűlésnek. Nagy megnyugvást jelente ttek számomra az államtitkár úr azon megjegyzései, amelyek a társasági törvénnyel pillanatnyilag nem érintett társasági formákra vonatkoztak, tehát a korlátolt felelősségű társaságokra, a betéti társaságokra, nevezetesen az, hogy a közeljövőben egy kodifik ációs bizottság alakulna annak megvizsgálására, hogy az ezekre vonatkozó szabályrendszer mennyire korszerű, mennyire megalapozott. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert nemcsak a részvénytársaságokban, hanem a kisebb személyi egyesülésekben, tehát a k orlátolt felelősségű társaságokban és az előbb említett bt.kben, közkereseti társaságokban is jelentős magyar tőke halmozódik fel, és rendkívül fontos az is, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek is az uniós csatlakozást követően azonos feltételrendszerrel, jól előkészítetten és az érdekeiket megfelelően maguk mögött tudva és biztosítva tudjanak a nem csekély gazdasági kihívásnak megfelelni.
