Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója:
3045 tekintettel kötelezővé teszi az irányelvtervezet, hogy az ehhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, tehát hogy az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az okiratokról felvilágosítást. Az irányelv tervezett módosítása azt is előírja, hogy ettől az időponttól azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában nyúj t be a cégbíróságnak, mivel csak ez teszi lehetővé az online úton történő tájékoztatást, nyilvánosságra hozatalt. Az irányelv nemcsak a jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a még élő cégek cégbíróságon tárolt, legalább az elmúlt tíz évben kele tkezett összes iratait illetően előírja, hogy azokat elektronikus okirattá kell majd átalakítani. Az elektronikus cégeljárásra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozása még ebben az évben várható, figyelemmel arra is, hogy a kijelölt feladatok megvalósítása je lentős költséggel jár, amit természetesen előre meg kell tervezni. Szintén felkészülést igényel a Tanács 2001. október 8i, az európai részvénytársaságról szóló rendeletének beépítése a magyar jogrendszerbe. Tekintettel arra, hogy a társasági törvény és a cégtörvény hatálybalépése óta közel öt év telt el, szükségessé vált a joganyag átfogó felülvizsgálata és a felülvizsgálat eredményéhez képest a szükséges, akár koncepcionális jellegű változtatások kezdeményezése. A felülvizsgálat során a létrejövő kodifiká ciós bizottság tevékenységét nem lenne célszerű szigorúan a társasági törvény hatálya alá tartozó jogi kérdésekre szűkíteni. Az elvégzendő hatásvizsgálatnak és az ehhez képest kidolgozásra kerülő javaslatoknak a társasági, vállalati jog tág értelemben vett kérdéskörére is ki kell majd terjednie. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a közeljövőben, illetve az elkövetkező néhány évben ismételten találkozni fognak a társasági jogot és a cégjogot, illetve az azokhoz kapcsolódó jogterületeket érintő tör vényjavaslatokkal. Ezekbe a most megalkotásra kerülő és a gyakorlatban beváló szabályokat változatlan tartalommal át lehet majd emelni, így elmondható, hogy a jelen jogalkotása a jövő jogszabályainak is fontos részét fogja majd képezni. Úgy gondolom, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása segíthet a magyar gazdaság szereplőinek, a magyar cégeknek, társaságoknak abban, hogy felkészülhessenek arra a nagyon komoly versenyhelyzetre, amit az uniós csatlakozás jelent. Ebben a tekintetben mind az Orsz ággyűlés, mind a kormány egyértelműen igyekszik majd a cégek segítségére lenni, de ehhez az szükséges, hogy ezt a törvénymódosítást az Országgyűlés előbb elfogadja. Azt kérem önöktől, hogy támogassák majd a javaslatunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps .) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági állásfoglalások ismertetésére kerül sor ötöt perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Kovács Tibornak, a gazdasági bizottság előadójának. Képviselő úr! KOV ÁCS TIBOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság május 7én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a javaslat megvitatását követően azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Nem is kívánom a törvényjavaslatot részletesen ismertetni, hiszen államtitkár úrtól részletes expozét hallhattunk, néhány fontosabb elemére azonban szeretném felhívni a figyelmet. A törvényjavaslat legjelentősebb része a társasági törvény vonatkozásában a 2. számú, úgynevezett tőkevédelmi irányelvhez való teljes mértékű harmonizáció, kizárólag a részvénytársaságok tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy a következő időszakban át kell tekinteni a többi gazdasági társasági forma esetében is a szükséges szabályozási elemek átemelését. A törvényjavaslat megteremti az úgynevezett visszaváltható részvény jogintézményét, ami a magyar jogrendnek eddig nem volt része. Ez persze csak lehetőség, és abban az esetben é l majd a részvénytársaság ezzel, ha a részvényesek így döntenek.
