Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
3046 Változnak az apportszabályok is, lehetővé válik, hogy a tulajdonosok az eddigieknél több kérdésben delegáljanak jogkört az igazgatóság számára. A cégtörvény vonatkozásában kisebb léptékű módo sításokra kerül sor. A jövőben a cégnyilvántartás nem a cégjegyzési jogot és a cégjegyzésre jogosultakat tartja nyilván, hanem - összhangban a társasági törvénnyel - a képviseletre jogosultak körét. A fantomcégekkel kapcsolatban államtitkár úr már részlete sen beszélt. Az új rendelkezések azt tartalmazzák, ha egy úgynevezett fantomcég törlésre kerül, akkor a szabályok garantálják azt, hogy minden ilyen cég lehetőleg meghatározott időn belül a közhiteles nyilvántartásból is kikerüljön. Fontos része még a java slatnak a kézbesítési megbízotti jogintézmény újraszabályozása, ugyanis a társaság tagjai vagy azok többsége nagyon gyakran külföldi természetes vagy jogi személy. Végül az európai gazdasági egyesülés esetében nem egy jogharmonizációról van szó, hanem a Ta nács egy rendeletének átvételéről. Ennek megfelelően az európai gazdasági egyesülésnek - mely hasonlít a magyar jog szerinti egyesüléshez - alapvetően az a célja és feladata, hogy összehangolja, előmozdítsa az egyesülés tagjainak eredményességét. Amellett, hogy az európai gazdasági egyesülés tagjainak különböző tagállamokban van székhelyük, az egyesülésnek mint önálló gazdálkodó szervezetnek saját székhellyel is kell rendelkeznie. Ha a székhely Magyarországon van, akkor a törvényjavaslat szerint erre értele mszerűen a magyar cégtörvény rendelkezései vonatkoznak. Összegezve, a gazdasági bizottság szerint egy jól előkészített törvényjavaslatról van szó, így az általános vitára való alkalmassága meg sem kérdőjeleződött. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Most Molnár Albert képviselő úr következik, aki a költségvetési bizottság véleményét fogja előadni. Megadom a szót. MOLNÁR ALBERT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Ked ves Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság május 7i ülésén tárgyalta meg a T/3008. számú törvényjavaslatot. A bizottsági tárgyalásra illő jelzők a támogatás, a megértés és az összhang volt. Ezt azért emelem ki, mert a mi bizottságunkban nagyon ritka az ilyenfajta együttműködés. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több részből áll. Mindjárt az első egy új jogintézményt, az európai gazdasági egyesülést vezeti be a magyar gazdaság palettájára. Az új vállalkozási forma, amely megjelenik a magyar gazdaságban - az európai gazdasági egyesülés , olyan gazdasági vállalkozási forma, amelyben megvalósul a tagállamok határain átnyúló kooperáció, azaz a közösségi piacon egyforma feltételek érvényesülnek. Azt gondoljuk, ez jó terepe lehet majd a kis- és közepes válla latok együttműködésének. A gazdasági társaságokról szóló fejezetben a változtatás után az igazgatóságok nagyobb jogkört kaphatnak a közgyűléstől, tehát a jövőben a tulajdonosok nagyobb jogkört utalhatnak át az igazgatóságoknak. Azt gondoljuk, hogy ez a nag yobb szabadság az egyre javuló és egyre magasabb szinten megvalósuló magyar jogrendbe már beilleszthető elem. (18.20) Új elemként jelent meg a visszaváltható részvény, az ötödik részvényfajta, amelyet a 181. § sorol fel. Ez olyan részvényfajta, amely vétel i vagy eladási opciót, jogot testesít meg, azaz olyan opciós jogot jelent, amelynek az irányáról a részvénytársaságok döntenek. Fontos eleme ennek a törvénymódosításnak a képviseletre vonatkozó szabályok módosítása, változtatása, a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése. Eddig csak a külföldi természetes személynek kellett kézbesítési megbízottat megbíznia, ha nem volt belföldi lakhelye, így kiterjesztődik valamennyi cégjegyzékben szereplő külföldi, de természetes és
