Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3044 felhívja a cég 25 százaléknál nagyobb szavazati joggal rendelkező tagjait, részvényeseit arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében. A cégtörvény tervezett módosítása kimondja, hogy nem hivatkozhat korábbi korlátozott felelősségére a cég 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagja vagy részvényese, és korlátlanul felel a “megszűnt” cég - idézőjelbe téve - ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a cégbíróság felhívásának nem tesz eleget. Az új rend a szigorú jogkövetkezményekre figyelemmel reményeink szerint várhatóan csökkenteni fogja a törlési eljárások indokolatlanul magas számát. Eddig a rosszhiszemű tagok vagy vezető tisztségviselők gyakran a köztartozások befizetésének elkerülése céljából juttatták cégüket a hivatalbóli törlési eljárás sorsára. A törvényjavaslat csak azon tagok esetében alkalmazza ezt a szigorú felelősségi szabályt, akik a befolyásuk mértékénél fogva - 50 százalékot meghaladó szavazati jogukra figyelemmel - elvileg képesek lennének a törvényes működés helyreállításának biztosítására, ezt azonban figyelmeztetés ellenére sem teszik meg. A tagok vagy részvényesek mulasztása, valamint a kimentés elmaradása esetén, illetve ha nincs olyan tag, akinek módjában állna a törvényes műk ödés helyreállítása, a cégbíróság elrendeli a hivatalbóli törlési eljárás lefolytatását. Ha a cég tagjai a törvényes működést nem állították helyre, a cégbíróság felhívja az érdekelteket, hogy a cég székhelyére, működésére, illetve képviselőjére vonatkozó adatokat jelentsék be. Érdemi bejelentés esetén a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti, ennek hiányában pedig újabb végzést tesz közzé, amelyben már a hitelezőket, illetve az egyéb érdekelteket hívja fel a cég általuk ismert vagyonának, illetve a hite lezői igényeknek a bejelentésére. A törvényjavaslat értelmében a hitelezők igénybejelentést tehát akkor nyújthatnak csak be, ha ismereteik szerint van olyan vagyontárgya a fantomcégnek, amelyből kielégítést kereshetnek. Ennek hiányában a hitelezői igények bejelentése a cégbírósági eljárásban teljesen felesleges lenne, ezért nem is lehetséges. Ha a cég ingó vagyona, követelése ismertté válik, felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, melynek célja a hitelezői igények minél szélesebb körű kielégítése az ismertté vált vagyonból. Ha viszont a cég vagyonára vonatkozóan bejelentés nem érkezik, és a cég székhelye, illetve képviselője változatlanul ismeretlen, a cégbíróság a hatályos hivatalbóli törlést fogja kezdeményezni a cégjegyzékből. A cégtörvény másik fo ntos új rendelkezése a már törölt cégek utólagosan előkerült vagyona sorsának rendezése. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a cég törlését követően kiderül, hogy ingatlantulajdona van, amelynek ingatlannyilvántartási sorsa nem rendezhető. Tipikusan a kkor merülnek fel ilyen esetek, amikor a cégbíróság hivatalbóli törlési eljárást folytatott le, ezért a törvényjavaslat a cégtörvényben helyezi el az utólagos vagyonrendezési eljárás idevonatkozó szabályait. (18.10) A vagyonrendezési eljárás kérelemre indu l, ha azt a törölt cég hitelezője, tagja vagy olyan személy kezdeményezi, aki a megjelölt vagyonra tulajdoni igényt támaszt. Meghatározott esetekben a vagyonrendezési eljárást a közhiteles nyilvántartást - például ingatlannyilvántartást - vezető szervezet bejelentésére hivatalból kötelező lefolytatni, feltéve, hogy a nyilvántartásban a törölt cég tulajdonosként szerepel. Ennek célja a nyilvántartások közhitelességének biztosítása. Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő törvényjavaslat elfogadásával a tár sasági jogi, cégjogi jogterület továbbfejlesztése nem fejeződik be. A jövőben a hazai jogalkalmazói tapasztalatok miatt szükséges korrekciók mellett olyan módosítások is várhatók ezen a téren, amelyek a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítják, ille tve új jogintézmények kialakulásával vagy a technika fejlődésével állnak összefüggésben. Az elkövetkező kéthárom évben elvégzendő legfontosabb feladatok - nagyon röviden említve - a következők. Egyrészt az Európai Unió Bizottsága 2002. június 3án hivatal osan közzétette az 1. számú irányelv módosításának új tervezetét. Az irányelvtervezet lehetővé kívánja tenni a hatálya alá tartozó társaságok részére, hogy a regisztráló hatóságokhoz - azaz a cégbírósághoz - a bejegyzés iránti kérelmüket elektronikus formá ban juttathassák el az érintettek. A tagállamoknak erre
