Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3037 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A T/3735. számú törvényjavaslat benyújtásával, mint erre expozéjában Hankó Faragó Miklós politikai államtitkár úr is utalt, a kormány jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget. A javaslat alapvető célja az, hogy a hatályos adatvédelmi törvényt a 95/46/EK irányelvvel harmonizálja, amit a tavalyi országjelentés is sürgetett. Az adatvédelem szempontjából ugyanis az Unió egységes egészet képez, s így e téren a közösségi jog elsődlegességének elve érvényesül. Az előkészítés során felmerült az az elképzelés, hogy a személyes adatok védelmét, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságát két törvény szabályozza. Ezek kidolgozása azonban időigényes feladatnak tűnt, s ezért a mostani törvényjavaslat alapvetően a sürgető jogharmonizációs igénynek tesz eleget. E megoldással az adatvédelmi biztos is egyetértett, aki egyébként aktívan részt vett a jogharmonizációs módosítás előkészítésében. A jogharmonizáció érzékelhetően átalakítja az adatvédelmi törvény fogalmi apparátusát . A 95/46/EK irányelv követelményei és a technikai változások nyomán a törvényjavaslat fogalmi pontosításokat és új kategóriákat egyaránt magába foglal, és emellett az értelmező rendelkezések néhány eddig is használt, ám nem definiált kifejezés tartalmát i s meghatározzák. A megújuló fogalomrendszer jelentősen hozzájárulhat az adatvédelmi jog fejlődéséhez, és a jogalkalmazók munkáját is megkönnyítheti. A törvényjavaslat mindenekelőtt a személyes és a különleges személyes adat kategóriáját pontosí tja. Az irányelv alapján meghatározza, hogy mikor tekinthetjük azonosíthatónak az érintett személyt, a különleges adatok körét pedig kibővíti az érdekképviseleti tagságra vonatkozó információval. Ugyanakkor az Európai Unió követelményeinek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bevezeti a bűnügyi személyes adat fogalmát, amely nemcsak a büntetett előéletre vonatkozó, hanem a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel összefüggésben keletkező információkat is magába foglalja. A bűnügyi személyes adat mellett az a lapkategóriák közé a közérdekből nyilvános adat fogalma is bekerült. E téren a törvényjavaslat nem új definíciót emel be a jogrendszerbe, hanem csak követi az úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezését, amely a polgári törvénykönyvben helyezte el ezt a kate góriát. A közérdekből nyilvános adat - mint erre az indokolás is utal - átmenetet képez a személyes és a közérdekű adat, tágabban értelmezve a köz- és a magánszféra között. Az indokolásból kitűnően e körbe tartoznak a közpénzek magánfelhasználásával kapcso latos adatok, a magángazdasági tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi információk, illetőleg a közszereplőknek a nyilvánosság számára megismerhető adatai. A fogalmi apparátus pontosítását szolgálja az adatkezelés és az adatfeldolgozás, illetőleg az ada ttörlés és az adatmegsemmisítés elhatárolása. Az új megközelítésben az adatfeldolgozás pusztán technikai műveletek sorozataként jelenik meg, amelyet a feldolgozó az adatkezelő megbízása alapján és szoros felügyelete mellett végez, míg az érdemi mozzanatoka t az adatkezelés kategóriája foglalja magába. Ez utóbbi fogalom a fénykép, a hang- és a képfelvétel készítését, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítését is magába foglalja. Az adattörlés és az adatmegsemmisítés szétválasztása az elektronikus és a fizikai alkalmatlanná tétel elhatárolását jelenti. Törlés esetén az adatot teszik felismerhetetlenné, a megsemmisítés pedig az adatokat, illetőleg az azokat tartalmazó adathordozókat fizikailag szünteti meg. A korábbi szabályozástól el térően a törvényjavaslat a harmadik személy és a harmadik ország kategóriáját is definiálja; az előbbi az adattovábbítás értelmezését könnyíti meg, az utóbbi pedig az uniós csatlakozással függ össze, hiszen e körbe csak az Unión kívül országok tartozhatnak . Az irányelv az adatkezelés jogalapjára vonatkozó szabályokat is érinti. A hatályos adatvédelmi törvény az adatkezelés jogalapjaként az érintett hozzájárulását és a jogszabályi elrendelést ismeri el, ám nem részletezi, hogy ez utóbbi milyen érdekeken alap ulhat. A javaslat az irányelv előírásainak megfelelően felsorolja ezen alapvető érdekeket, s egyben azt is rögzíti, hogy kizárólag állami vagy
