Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
3033 jogá nak a kiterjesztése, a tiltakozási jog szélesebb körben való lehetővé tétele, a belső adatvédelmi felelős intézményének bevezetésére vonatkozó előírás egyes nagy adatállományokat kezelőknél olyan változások, amelyek a személyes adatok alkotmányos védelméne k kiteljesítését szolgálják, tehát az adatvédelmi törvény eddigi elveinek is teljesen megfelelnek - és természetesen az alkotmányban rögzített elveknek is. Ezek a változások tehát nem jelentenek gyökeres átalakítást, arról van szó csupán, hogy az uniós csa tlakozás, illetve az adatvédelmi törvény elfogadása óta eltelt idő technikai fejlődése szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az adatvédelem rendszerének egy afféle finomhangolása ez, amelyhez természetesen szeretném kérni a tisztelt képviselők támogatás át is. Csak tájékoztatásul szeretném még közölni, bár úgy gondolom, hogy a képviselők mindegyikének rendelkezésére áll az az adat, amely szerint az adatvédelmi ombudsman a törvényjavaslat tartalmát természetesen ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, és a törvényjavaslat elfogadását ő maga is támogatja. Kérem tehát ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlést és a frakciókat, hogy szintén támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági állásfoglalások ismertetésére kerül sor, maximum ötöt perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. DR. HARGITA I JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság feladatköréből adódóan tárgyalta a most előttünk lévő törvénymódosítást, és a bizottsági ülésen megállapítottuk , hogy egy olyan törvény módosítása van előttünk, ami a rendszerváltáskori törvénykezés termékének tekinthető, de egy olyan törvény, amely kiállta az idők próbáját, egy olyan intézményrendszert vezetett be ez a törvény, ami időtállónak bizonyult. És - ahog y itt az expozéban is elhangzott - a jelenlegi módosítások nem valamilyen fajta korrekciót tesznek az eddigi magyar joggyakorlaton, hanem egyszerűen egy uniós irányelvnek való megfelelést szolgálja ez a törvénymódosítás. Azt az adatvédelmi rendszert, amit Magyarországon alkalmazunk, az Unió eddig is adekvátnak minősítette a saját rendszerével kapcsolatban, ez nyilvánvalóan a '92es alaptörvényt dicséri. Azok a változások, amelyeket ez a törvénymódosítás most behoz, és amit az uniós irányelv kényszerít ki, a z általános jogalapot nem változtatja meg, tehát ezután is csak törvényi felhatalmazásra vagy az önrendelkezés alapján, a személy önrendelkezése alapján lehetne személyes adatot kezelni, ugyanakkor bevezet néhány különös adatkezelési lehetőséget, az államt itkár úr egyet meg is említett, mondjuk, ami a magánjogi szerződésekkel kapcsolatos. Fontosnak tartjuk, az emberi jogi bizottság fontosnak tartja az egyén nézőpontjából a tiltakozás jogának bevezetését, meghonosítását ebben az ágazatban, ebben a törvényben , ugyanakkor azt is fontos változtatásnak tartjuk, hogy az adatvédelmi biztos jogosítványai erősödnek, kvázi joghatóságokkal fog kiegészülni az adatvédelmi kvázi… - minél többször mondom, annál rosszabb lesz. Tehát olyan hatásköre lesz az adatvédelmi bizto snak, ami erősíti az ő pozícióját. Az elmúlt esetben az államigazgatás rendszerében felfogásunk szerint sajnálatos mozgások történtek. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a jogosítványok, amelyek majd az adatvédelmi biztosnak rendelkezésre állnak, tovább fogják er ősíteni az ő pozícióit. Az adatvédelmi biztos az ezt követő időszakban a jogellenes adatkezeléseket majd zárolni tudja; bár a biztos úr megjegyezte az emberi jogi bizottság ülésén - és valószínűleg igaza is lesz , hogy olyan alapvető változásokra ő nem sz ámít, mert eddig is az volt a gyakorlat, hogy ha megszólalt bármilyen tárgykörben, ami az ő hatáskörébe tartozik, azt az állami intézmények, a közigazgatás általában tolerálta, tehát nem arra épít, és nem arra gondol, hogy a megerősödő hatósági
