Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
297 a köztestületeknél, a közalapítványoknál - ideértve a közalapítványok által alapított gazdasági társaságokat , a közhasznú szervezeteknél és minden egyéb kedvezményezettnél, tehát magánalap ítványoknál, társadalmi és gazdálkodó szervezeteknél is. Az ellenőrzés kiszélesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzek útja a költségvetésből pénzhez, vagyonhoz jutó valamennyi szervezetnél követhető legyen. Pontosítja a módosítás az Állami Számvevős zéknek az állami vagyon kezelésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogkörét, kibővítve azzal, hogy az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére is feljogosítja a Számvevőszék et. A kormánynak feltett szándéka ugyanis, hogy becsukja azokat a kiskapukat, megszüntesse azokat a lehetőségeket, amelyeken át a közpénzek gyakran indokolatlanul átfolynak a magánszférába. A javaslat legterjedelmesebb része a költségvetési szervek, illetv e a költségvetésből juttatásban részesülő szervek működésének áttekinthetőbbé tételét célozza meg. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem képzelhető el valóban demokratikus közélet, ha az adófizetők nem tudhatják, hogy befizetett adójukból az állam mire és menny it költ. Ehhez természetesen szükséges az Állami Számvevőszék már említett ellenőrző tevékenységének az erősítése is, de ez önmagában persze még nem elegendő. Javaslatunk szerint az államháztartás bármelyik alrendszeréből az önkormányzatoknak juttatott cél zott támogatások összege ezentúl nyilvános lesz. Ezzel az a célunk, hogy mindenki számára átlátható legyen, hogy melyik önkormányzat pontosan mire kap és mekkora összeget az államtól. Szintén nyilvánossá szeretnénk tenni azt, hogy az államháztartásból szár mazó pénzből eszközöket, szolgáltatásokat rendelnek, vásárolnak a költségvetési szervek. A polgároknak joguk van megtudni, hogy mit vesznek az állam szervei az általuk befizetett adókból. A közpénzek nyilvános kezelésének, a visszaélések megelőzésének font os garanciája lesz, hogy költségvetési szerv alapítására csak a pénzügyminiszter engedélyével kerülhet majd sor, illetve a Pénzügyminisztérium keretében létrejön a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartása. Reményeink szerint ez már a jövő évben megv alósulhat. A javaslat meg kívánja szüntetni azt a lehetőséget, hogy kellő kontroll hiányában mintegy újratermelődjenek az állami tulajdonú gazdasági vállalkozások. Meg akarjuk akadályozni, hogy a költségvetési szervek azért alakítsanak gazdasági társaságok at, hogy ilyen módon megkerülhetővé váljanak a költségvetési szervekre irányadó törvényi rendelkezések, mint például a köztisztviselői törvény vagy a közbeszerzési törvény. Erre tekintettel a javaslat szerint a jövőben központi költségvetési szerv csak a k ormány előzetes jóváhagyása mellett alapíthat gazdasági társaságot, illetőleg társulhat be más, már létező vállalkozásba. A közpénzfelhasználás feletti állami kontroll fenntartásának lehetőségét szolgálja az, hogy ilyen esetben a költségvetési szerv részes edésének mértéke meg kell hogy haladja az 50 százalékot, ezzel is biztosítva, hogy a társaság feletti ellenőrzés a költségvetési szerv kezében maradjon. Az előterjesztés további szigorítása, hogy a központi költségvetési szervek és a társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezetek újabb céget nem hozhatnak létre, abban részesedést nem szerezhetnek. Az állami gazdálkodó szervezetek továbbtársulása, a különböző többségi és kisebbségi részesedések szerzése egyrészt átláthatatlanná teszi a közpénzek útját, felhasználását, másrészt a piacgazdaság alapvető elve, hogy az állam a feladatait elsősorban az állami költségvetési szervek útján köteles ellátni, piacra lépésére csak kivételesen és csak a többi piaci szereplővel azonos feltételekkel k erülhet sor. A többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az esetenként kirívóan, indokolatlanul magas javadalmazások, illetve végkielégítések korlátozását is felvállalja ez a benyújtott tervezet. (10.00) Ennek értelmé ben a társaságnál szabályzatot kell készíteni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók javadalmazása mértékének főbb
