Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2950 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására május 12é n kerül sor, azzal, hogy további képviselői felszólalásokra akkor már nem lesz lehetőség. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3692. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3692/12. számon kapták kézhez. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerinti húszperces időkeretben. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt türelmes képviselőtársaim, akik a mai nap nem utolsó napirendjeként, de mégiscsak a vége felé megvárták ennek a javaslatnak az előterjesztését. A mai napon a pénzügyi szolgáltatások egyik jelentős, hazánkban dinamikusan fejlődő szektorának, a biztosítási szektornak az alapvető szerv ezeti szabályait tartalmazó törvényjavaslat került a Ház elé T/3692. számon. Az EUs jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése indokolja ezen törvénymódosítást, és a hatályos törvényhez képest elsősorban olyan főbb változásokat fog eredményezni ez a mó dosítás, amelyek a taggá válásunkhoz kötődnek, az egységes európai belső piacra lépésünkkor értelmezhetők. Már a törvényelőkészítés szakaszában világossá vált, hogy új törvény megalkotása célszerű, mert a sok és tartalmilag is jelentős módosítás technikai lag nehezen kezelhető, áttekinthetetlen törvényt eredményezne. A szektor ma hatályos törvényét '95ben fogadta el a parlament. Azt megelőzően a Ptk. magánjogi szabályozásán túl a szektor szervezeti működési rendjét alacsonyabb szintű jogszabályok írták elő . A '95ben megalkotott törvény már az EU akkor ismert irányelveire tekintettel készült, ezáltal korszerű, a piac biztonságos működésének, fejlődésének keretet adó szabályozás valósult meg. Már akkor is a piaci szereplőkkel együttműködve, jelentős egyetért ésben velük fogalmazódott meg a törvény. Az EU Bizottsága a szolgáltatások szabad áramlása fejezet keretében 1999 februárjában tekintette át a magyar biztosítás jogharmonizációjának helyzetét. A tárgyalásokon a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozás időpontjáig valamennyi közösségi szabálynak megfelelünk. A jogharmonizáció megvalósítását két lépcsőben vállaltuk. Az első lépcsőben - 2001. január 1jei hatálybalépéssel - azokat a tagsághoz nem kötődő rendelkezéseket vettük át, amelyek mielőbbi alkalmazása nem hátrányos, illetve átvételük a kiegyensúlyozott működést, az egységes belső piacra való felkészülést segítette. A második lépésben, a most beterjesztett javaslat elfogadásával a törvényi szintű szabályozás összhangban lesz a közös ség joganyagával, azonban a teljes jogharmonizáció megvalósításához az alacsonyabb szintű jogszabályok módosítása is szükséges. A törvény elfogadását követően kerül sor a végrehajtási rendeletek, illetve a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás sajá tos szabályozását tartalmazó rendeletek új biztosítási törvénynek és az EU irányelveinek megfelelő módosítására. Mivel az új polgári törvénykönyv kodifikációja az uniós csatlakozás tervezett időpontjára valószínűleg nem fejeződik be, az új biztosítási törv énytervezet a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó közjogi és egyes magánjogi rendelkezéseket egyaránt tartalmazza. Kizárólag így valósítható meg a biztosítási piac uniós normáknak megfelelő átfogó szabályozása. A törvény a csatlakozáskor lép hatályba.
