Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2946 gyerekei számára ne biztosítson megfelelő színvonalon működő iskolát. Tehát a mérce, és ez derül ki a törvényjavaslatból, kevésbé emlegette a hozzászólók sora az országos mérési feladatokról szóló fejezetet, ahol szintén alapvető változások at találunk, újraszabályozza a törvény az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont szerepét, amely segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy a kimenetet vizsgálja az állam. Nevezetesen, érvényesülneke, és hangsúlyozom még egyszer, érvényesülneke a gye rekek alapvető jogai? Milyen következtetéseket lehet ebből levonni? Például nagy érdeklődéssel hallottam itt ma, hogy a képviselőtársak olvasási, tanítási módszereken vitatkoztak. Azt mondom, hogy én politikusként nem szeretnék ezekkel a kérdésekkel foglal kozni, de igen, egy dolgot meg kell követelni, a pedagógus a törvény szerint maga választja meg a módszerét, amivel a gyerekeket tanítja, szabadsága van, de ennek a módszernek a végén eredményesnek kell lenni, és ezt meg kell nézni. Ha megtanította a gyere ket, jól tud a gyerek, akkor joga van azt a módszert használni. Ha pedig tavaly sem tanította meg, tavalyelőtt sem és idén sem, akkor pedig ki kell mondani, hogy alkalmatlan a pályára, és nincs joga, egyetlenegy pedagógusnak sincs joga a gyerek alapvető al kotmányos érdekeit, alkotmányos jogait korlátozni. Tehát intézkedési kötelezettsége van felfogásom szerint az államnak. Kettős feladata van az államnak, feltételeket kell biztosítani, és termé szetesen ezen lehet vitatkozni, hogy eleget tettünke a költségvetésben ennek a kötelességnek. Biztos, hogy lehetett és többet is kellett volna tenni, nem vitatom, de meg kell teremteni a feltételeket, és ugyanakkor meg kell vizsgálnia, garantálnia kell az államnak, hogy a gyerekek megfelelő oktatáshoz jutnak. Egy új elem jelentkezik, kevés szó esett ma erről, a törvényben, ez a pedagógusok teljesítménypótléka. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a pedagógus, ha nem 20 órában vállal tanítást, hanem 21, 22 vagy 27 órában úgy, hogy megállapodik a munkaadójával, és abban az esetben… - és elhangzott itt, hogy nem nézi a törvény a pedagógust felnőttnek. De igenis felnőttnek nézi ebből a szempontból, mert én mint pedagógus, mint munkavállaló eldönthetem, azt mondhato m az igazgatómnak, hogy én a következő években 23 órát vállalok, és garantálom, hogy ezeket jó színvonalon megtartom. Az igazgató is eldöntheti, hogy a tapasztalatai alapján vane bizalma, és megköti velem ezt a megállapodást mint pedagógussal. Fölvetődött az előző vitákban, hogy a pedagógus kiszolgáltatott az igazgatójának. Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig azt mondom, hogy a saját gyerekemet nem szívesen bízom olyan pedagógusra, aki nem tudja azt mondani az igazgatójának, hogy én csak 20 órában tudok fe lelősséget vállalni a munkámért. Tehát azt hiszem, hogy ez egy jó megoldás, megfelelő fizetést kap a pedagógus azért, hogy több munkát vállal, és említettem az előző hozzászólásomban, 30 évet dolgoztam a pályán, rendkívül optimista vagyok, hogy úgy emelked nek a pedagógusbérek, hogy meg tud belőle egy pedagógus házaspár élni. Sajnos, az elmúlt 30 évben én nem engedhettem meg magamnak, hogy ne vállaljak túlórát, és tartok tőle, hogy azért ha nem is kell majd annyit vállalni a következő generáció pedagógusaina k, mint az én generációmnak, de azért előfordulhat, hogy lesz még túlmunkakényszer a jövőben is. Megengedhetetlennek tartom, hogy a saját iskolámban évi 200 túlórát teljesíthetek, mert a törvény eddig tiltotta, ugyanakkor a szomszéd iskolában akár egy telj es második közalkalmazotti státust betölthetek. Ez nem normális, nem életszerű szabályozás volt eddig, én támogatom például ezt a változást is, előremutatónak tartom. Az idegen nyelv és az informatika oktatásáról: nem szabad különválasztani és csak a törvé ny háromnégy paragrafusát nézni, ami erre vonatkozik. A nyolcadik után beiktatott úgynevezett nulladikos idegen nyelvi kurzusnak vannak Magyarországon hagyományai. A kilencvenes évektől kezdve több mint húsz iskolában az országban ilyen típusú oktatás fol yt. Nyilván az az iskola, amelyik pályázni fog erre a lehetőségre, majd megkeresi azokat az iskolákat, amelyeknek tapasztalatuk van ezen a területen. Elhangzott itt a korábbi hozzászólásokban, hogy mintha kötelező lenne minden gyerek számára. Nem erről van szó, hiszen azt mondja a törvény, hogy minden középiskola lehetőséget kap egyegy ilyen osztály indítására; tehát nem lesz kötelező minden gyerek
