Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2937 településszerkezetben, ahol hét település iskolájából jön össze 70 gyerek, ott ne a még készülő és el sem készült oktatási törvényt hibáztassák azért, mert bajban vannak ezek az önkormányzatok, és bajban van nak az iskolák a létszámmal. Ne keverjék össze az okot az okozattal! Én már ezen az estén elmondtam, hogy az elmúlt 15 évben a magyar oktatásügyből a gyerekek egyharmada elhagyta az iskolát, kevesebb van egyharmaddal. De akkor ne ezen az oktatási törvényen tessék számon kérni, hogy kevesebb a gyerek! És tisztességtelen dolog arra játszani akkor is, ha kevesen vagyunk itt, akkor is, ha ezt már senki nem hallgatja, hogy egy még el sem készült dokumentumra fogják rá a magyar oktatásügy bármilyen gondját és baj át. Meggyőződéssel vallom, hogy ez a törvény a maga humánumával és a maga szándékaival igenis segít a falusi kisiskolákon, segít általában a magyar iskolákon, és nem ilyen elvontan fogalmazom, a magyar gyerekeken, azokon a magyar gyerekeken, akik az elköve tkezendő 10 év, 20 év munkavállalói lesznek. Tehát én egészen másképp látom, mint ön, kedves Sági József képviselő úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Arató Gergely képviselő úré a szó. ARATÓ GERGELY (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Sági képviselő úr másodi k hozzászólásához szeretnék hozzászólni vagy egy rövid megjegyzést tenni. Nem tudom, hogy a hosszabb előadásához Arnóth képviselő úr mit szólt volna, ha nem ment volna haza, ha az én stílusommal is komoly problémái voltak. Szóval a második hozzászólását az onban érdeminek tartom, lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni. Tudniillik amiről az ön tisztelt barátja beszélt, és ami eléggé összecseng a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjával is, ez rávilágít egy fontos elemére ennek a törvénymódosításnak, mégpedi g az én értékelésem szerint egy fontos pozitív elemére. Tudniillik arról beszélt, milyen fontossága van annak, hogy a természettudományos oktatás megfelelő helyet kapjon a középiskolában. Én ezzel mélységesen egyetértek, már csak azért is, mert magam is te rmészettudományos tárgyakat oktatok középiskolában. Azonban egy olyan típusú kényszer jelentkezik, ahol ha be akarom illeszteni a megfelelő szintű és időkeretű nyelvoktatást, számítástechnikaoktatást, ha meg akarom tartani a humán tárgyak súlyá t, nem akarom kihajítani az ablakon a testnevelést, a művészeteket (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne is hajítsd ki!) , akkor valahol a végén a természettudományos tárgyak fogják a rövidet húzni. Ez egyébként a kerettanterveknél, amikor megpróbálta az önök kormányzata megálmodni azt, hogy mi a jó a középiskoláknak, elég világosan látszott is. Ez alól csak az a kimenet, ha a korszerű ismeretek oktatására egy újfajta csatornát teremtek, azaz teremt az oktatási kormányzat és remélhetően ez a törvény, és pontosa n ez a csatorna a nulladik évfolyam. (22.30) Ez pontosan azért fontos - tulajdonképpen azzal is egybehangzóan, amit Lezsák képviselő úr említett , hogy az új ne menjen a régi rovására, hogy az új ne a régi ellenére való suljon meg a tartalmat illetően, hanem mód legyen arra, hogy összehangolódjon a kettő. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltán képviselő úr következik. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én magam is elkötelezett vagyok a termé szettudományok irányában. Mindig is azt mondtam, hogy az általános műveltségre alapozott hagyományos magyar eszménykép túlzottan is humán beállítottságú. Mindannyian ismerünk természettudománnyal foglalkozó vagy műszaki embereket, akik nem tudnak elmondani egy Aranyballadát - de legalább szégyellik. Ezzel
