Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
2924 Ez azt eredményezné, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden iskola alternatív iskolává válna. A higiéné s szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen egy egészséges testmozgás után szükség van azért a tisztálkodásra és akár a ruházat cseréjére is. A másik dolog, amire még szeretnék reagálni, a szöveges értékelés. Az előttem felszólaló képviselőtárs am is elmondta, hogy ez a kísérlet egyszer már zsákutcába futott. Mi is történik, amikor 13. évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelést kell a szülők felé nyújtanunk, illetve a gyereket kell minősítenünk? Ekkor ugye, mivel a törvény szerint majd a helyi program fogja azt szabályozni, hogy milyen szöveges értékelést kell végezni, előfordul az, hogy nyomtatvány keretében az illető szaktanár csak beikszeli a bizonyos kategóriákat, és teljes mértékben formálissá válik ez az értékelés. Továbbá a gyerek nem tudja elhelyezni magát, hogy az adott osztályközösségben ő egyáltalán hol is van. Ennél még érdekesebb dolog, pedagógusokkal beszéltem, hiszen korábban már ezt a folyamatot megpróbálták, hogy végül megkérdezi a szülő, mondja, tanító néni, most hányas ez. Tehát nem teszi egyértelművé a szöveges értékelés, nem beszélve arról, hogy a kisiskolás nem is igen érti, hogy miről van szó. Az emelt szintű érettségivel kapcsolatban hátrányba kerülnek a kistelepülések, azok a kistelepülések vagy kisvárosok, amelyek középiskolát tartanak fenn, hiszen a pénzügyi fedezetet az önkormányzat nem biztos, hogy biztosítani tudja. Így esetleg az ott érettségiző tanulók hátrányba kerülnek más, nagyobb városokban tanulókkal szemben. Végül a kerettanterv eltörlése; logikailag lá tok összefüggést a 8. osztály után a 9. - vagy nulladik, ki hogy mondja , felzárkóztató osztály bevezetésére, hiszen ha a kerettanterv eltörlésre kerül, akkor bizony a középiskolába bejövő tanulók között igen nagy lesz a tudásbeli különbség, mert a kistel epüléseken esetleg nem tanítják meg azt a tananyagmennyiséget, nem tudják a tanulók megszerezni azt a tudásszintet, amely a középiskolában való haladásnál szükséges. S végezetül sajnálatosnak tartom azt, hogy ennek a közoktatási törvénytervezetnek a vitája gyakorlatilag a nyilvánosság kizárása nélkül zajlik, Magyarország ennél valóban többet érdemel. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Cseresnyés Péter képviselő úr, Fideszfrakció. CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A pedagógusok nyugodtan akarnak dolgozni, és sokan közülük nem örülnek azoknak a módosításoknak, amelyek ebben a tervezetben megfogalmazódnak. Természetesen tudják, hogy szükség van változtat ásra, de úgy érzik, hogy nincs szükség bizonyos területek romba döntésére. Kérdésként felmerül, milyen szakmai és egyéb társadalmi párbeszéd előzte meg a módosítás formába öntését. Az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent, és az elmúlt héten a parlamen tben is elhangzott, hogy körülbelül 400 iskolát kerestek meg az előzetes egyeztetések során, és a megtartott fórumokkal és egyéb véleménygyűjtési formákkal sok pedagógus véleményét tudhatja a minisztérium. A 400as szám, a 400 iskola soknak tűnhet, viszont ha azt nézzük, hogy körülbelül 8 ezer intézmény működik Magyarországon, akkor ez körülbelül az intézmények 5 százalékát jelenti, és ebben az esetben a 400as szám, arányítva a 8 ezerrel, már nem olyan nagy szám. Azok a pedagógusok, akik átnézték a törvény tervezetet, mindannyian azt mondták, hogy sajnos olyan dolgokhoz nyúltak hozzá a tervezetben a módosítást előterjesztők, amelyekhez nem kellett volna, és olyanokhoz nem nyúltak hozzá, amelyekhez kellene.
