Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz):
2921 például a házi feladatok szabályozása vagy a diákokkal és a szülőkkel történő kapcsolattartás törvényi szabály ozása, ami egyrészt nehezen kivitelezhető, és nem illeszkednek a pedagógusok önállóságáról vallott elképzeléseinkbe. Az agyonszabályozás azonban az egész módosításra jellemző. Nehezen képzelhető el, hogy egy pedagógus nem próbál a szülőkkel és diá kjaival bizalmi viszonyt kialakítani. Ha ez mégis így lenne, akkor ezen a törvényi szabályozás sem fog segíteni. Súlyos gondnak érezzük azt is, hogy a javaslat a túlterhelés csökkentésének álarca mögé kíván bújni. Mit érthetünk ezen a túlterhelésen? Sem a bizottsági üléseken a kormány képviselőitől, sem más forrásból nem kaptunk információt arról, hogy milyen korosztály, mekkora mértékben van túlterhelve. Nem tudhattuk meg azt, hogy az előterjesztő milyenfajta túlterhelésről beszél. Több kutatás és saját ta pasztalatunk is azt támasztja alá, hogy csak ritka esetben fordul elő a diákok ilyen túlterhelése. Akkor sem a tanórai vagy az iskola által kiszabott otthoni feladatok a túlzóak, hanem az önként, szabadon választottaké, mert előfordulhat számos eset, amely igazolhatná ezt a feltevést. Gyakran tapasztaljuk környezetünkben, hogy a szülők kis hányada komoly terheket ró a gyermekére, ez főleg az alsós korosztályokra vonatkozik. Előfordul, hogy a szülő ambíciója az, ami miatt a gyerek úszik, nyelvet tanul, tánco lni jár, és még ezek mellett szolfézst is tanul; ezt természetesen mindmind különórákon. Így természetesen már megvalósulhat a túlterhelés. Ezzel a ténnyel azonban semmiféle törvényi szabályozás nem tud mit kezdeni, tehát a szülőkre kellene hatni oly módo n, hogy gyermeküket teherbíró képességének megfelelően irányítsák. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal kapcsolatban kormányzati körökből nagyon sokszor elhangzott támogató érvként az, hogy az olvasási és írási készség az iskolát befejezők köréb en nem éri el a kívánt szintet. Ezt a 2000ben elkészült PISAjelentés fogalmazza meg. A vizsgálat egyébként azt a korosztályt érintette, amely az írásolvasás ismereteit a '90es évek elején, közepén szerezte, így természetszerűleg nem vizsgálja az ezt kö vető időszakban az alsó tagozatra járók teljesítményét. Úgy vélem, nem állja meg a helyét az az állítás, hogy ennek a korosztálynak az oktatásával van a legnagyobb a probléma. Jelenleg véleményem szerint az általános iskola alsó tagozatai működnek a mai kö zoktatási rendszerben a legjobban, a legkorrektebben. Sokkal több gond merül fel a felső tagozatos képzésben, majd a szakképzésben. Sajnos, a törvényjavaslat pontosan az alsós évfolyamok képzési rendjét és biztonságát veszélyezteti, nem segítve a felsőbb é vfolyamok képzési rendjét. Jelentős problémaként értékelhető az is, hogy a javaslat számos önkormányzatot hoz nehéz helyzetbe. Ez különösen azokra a kistelepülésekre vonatkozik, ahol nyolcosztályos általános iskolát működtet az önkormányzat. A működtetés k öltségeinek legnagyobb hányadát a felső tagozat finanszírozása, fenntartása jelenti. Ha így a törvényjavaslatot a parlament elfogadja, akkor az iskolafenntartót ez abba az irányba tereli, hogy megszabaduljanak a felsős diákok képzésétől. Ezt egyébként több település önkormányzata és polgármestere is fontolgatja a finanszírozás nehézségei miatt. Továbbra is fenn kívánják tartani az alsóbb évfolyamokat, szívesen működtetnék tanítókkal a felzárkóztató képzést, de nem kívánják foglalkoztatni a felsős szakmai gá rda jelentős részét. Ezért ítéljük burkolt iskolaszerkezeti változásnak, amely a törvény szövegében leírva nem is, de hatásában mindenképpen jelentkezni fog. Ennek a következményeként megjelenik a pedagóguselbocsátás is. Várható, hogy a finanszírozási gond okkal küzdő önkormányzatok, így például lakóhelyemé is, iskolaösszevonásokat, intézménybezárásokat kezdeményeznek. Tisztelt Ház! Az MSZP választási ígéreteiben ez nem szerepelt, nem ezt ígérték 2002 tavaszán. Az emberek nem számítanak arra, hogy közvetlen vagy közvetett úton ismét teret nyer a kis falvak ellehetetlenítése, a hajdani rossz emlékű körzetesítés. Ebbe a folyamatba illik egyébként szervesen a most felröppent hírek szerinti kis posták megszüntetése, valamint a MÁV szárnyvonalainak gazdasági érde kekre történő hivatkozással való felszámolása is. Vajon erre utalt az MSZP programjában az életképes település fogalma? Ezt a kérdést a jelenlegi ciklus dönti majd el.
