Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2917 nem szerkezetváltást ír elő, ez a t örvény a tartalmi munkában próbál megfelelő feltételeket teremteni az alkalmazkodáshoz. Végül: önök azt kérik számon rajtunk, hogy hol van a nyugalom az iskolákban. Én azt gondolom - eltekintve attól, hogy ha fideszes képviselőtársaink éppen arra járnak , hogy erre a nyugalomra van esély, mert ez a törvényjavaslat ahhoz teremti meg a feltételeket, hogy a szükséges változásra nyugodtan, fokozatosan kerüljön sor. Én erről a beszédemben szóltam, és ezt továbbra is tartom, hogy itt egy fokozatos, lassú átmenet re van esély. Azonban megállni nem lehet: ha változik a világ, akkor változnia kell az iskolának is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Révész Máriusz képviselő úré a szó. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Már két kétpercest kihagytam. (Derültség.) Tisztelt Ház! Ha szétnézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy pontosan azok az országok teljesítenek a különböző felmérésekben jól, amelyeknél hosszú ideje változatlan egyébké nt az oktatási törvény, nincsenek jelentős változások. Ilyenek például a skandináv országok. Magyarországon ezzel ellentétes folyamat zajlik kormányváltásról kormányváltásra. (20.40) Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb gond ma az oktatáson belül, hogy egy általán nincs nyugalom, és egyáltalán nincs kiszámíthatóság. Ha, mondjuk, Arató Gergely képviselőtársam elmegy ma egy általános iskolába, akkor látja azt, hogy ennek a törvénynek a támogatottsága kisebb, mint, mondjuk, az anyák napi drogliberalizációnak. A zt hiszem, ez egy alapvető és nagy gond. Azt mondja, hogy az iskolaszerkezet stabil és kiszámítható. Ez valóban igaz, le van írva, hogy nyolcosztályos az iskolaszerkezet, de a következők vannak ebben a törvényben: 56. osztályból a felső tagozatos tanárok 2540 százalékban kitiltva, lineáris lesz a tananyagelrendezés, ami megint alapvetően megkérdőjelezi az eddigi rendszert, bevezetnek egy plusz 9. évfolyamot, ami eddig nem volt. Erre azt mondani, hogy minden változatlan marad, azért meglehetősen furcsa. É s azt kell mondanom, hogy sokan sérelmezik, hogy a tanítókat lenézik. Általában el szokták tudni dönteni, hogy mi jó a gyereknek, és mi nem. Mérlegelni szokták, hogy helyese, ha még nem tudja a t betűt, és mégis továbbengedik másodikba, mert úgy látják, h ogy ez értelmes dolog, és hasznára válik a gyereknek, és el szokták tudni dönteni azt, hogy mikor nem jó a gyereknek. Most pontosan ettől fosztjuk meg a tanítókat. És az a gond még, tisztelt képviselőtársaim, hogy általában azokkal a gyerekekkel van gond, akiknek a szülői nemigen tudnak együttműködni egyébként a tanítókkal és a tanárokkal, vagy csak nagyon ritkán szoktak. És általában nem olyan könnyű ezekkel a szülőkkel megbeszélni - én Kőbányán tanítottam egy általános iskolában , mint mondjuk, ahogy fel tételezem, Szabó Zoltánnal tudta volna megbeszélni a tanító. Általában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem értelmiségi gyerekek szoktak évismétléssel fenyegetve lenni az általános iskola alsó tagozatán. ELNÖK (Harrach Péter) : S zabó Zoltánnak adom meg a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még mindig évismétlés; közben Arnóth képviselő úrral itt magánbeszélgetést folytattunk, neki már elmondtam ezt. Ha jól emlékszem, Ranschburg Jenő írt le valahol egy állatps zichológiai kísérletet. Egy majomnak odaadtak egy dobozt, amin valamilyen zárszerkezet volt, és a majom kinyitotta, csak azért, mert játszott vele, érdekelte. Egyre bonyolultabb és bonyolultabb zárszerkezeteket nyitott ki a majom. Aztán egy idő után rátért ek arra, hogy a
